A gyermekek számára az egyik
legfontosabb és legizgalmasabb esemény, a Mikulás érkezése. Ezen a héten erre a
várva várt napra készültünk, új verssel, énekekkel és kis papír Mikulások
készítésével. Beszélgettünk arról, más országokban hogyan várják a gyerekek a
„nagyszakállút”, megemlítettük, hogy idén ellátogat Magyarországra az „igazi”
Mikulás a finn Joulupukki. A hét elején
ének-zene foglalkozáson a hallásunkra és a memóriánkra volt szükség, a furulyás
dalfelismerő játék során. Furulyán elhangzott mikulás dalok dallamát először a
gyerekek ügyesen felismerték, majd közösen elénekeltük őket. A következő két
napban vendégünk volt főiskolai hallgatónk Vivien, aki vizuális foglalkozást
tartott a gyerekeknek, melyen wc-papír gurigából készítettünk ötletes kis
Mikulásokat. A kisebbeknek segítettünk megrajzolni a Télapók arcát és
felragasztani a színespapírt a gurigákra, a nagyobbak az elkészített mintát
lesve, önállóan rajzoltak, ragasztottak, csak a hajtogatásnál igényeltek némi
segítséget. A kis Télapók az öltözőnket díszítik. Matematika foglalkozáson
színes papírból kivágott mikulás csizmákra ragasztottak a nagyok sormintát
(fenyőfát, rénszarvast és hópihét), a minták helyes sorrendjére mindenki nagyon
figyelt. A hét második felében Zelk
Zoltán: Télapó és hóember című meséjét báboztam el a gyerekeknek, melyet
érdeklődve figyeltek, a történet végén, mindenki bekukkanthatott a paraván
mögé. Több alkalommal elmondtuk a héten Horváth
P. Pál: Télapó című új versét, melyet a Mikulás érkezésére tanultunk. A hét meglepetése volt, Fésűs Éva:
Becsületes megtalálók című mesejátéka, az óvó nénik előadásában. Mindenki vidám
arccal nézte a műsort, melynek végén a Mikulás és segítő manói és krampuszai
szaloncukrot osztottak a lelkes közönségnek.
Következő hétfőn elérkezett a nap, amire
minden kisgyerek izgatottan készült. Körbeültünk a szőnyegen, s még vártuk a
Mikulást, mindenki elmesélte otthon mit hozott a csizmájába előző nap. Mikor
meghallottuk a csengőszót, énekelni kezdtünk, hogy a Télapó tudtára adjuk, hogy
már nagyon várjuk. Elmondtuk a versikénket, még egy dalt énekeltünk közösen,
ezután mindenki egyesével átvette a névre szóló kis csomagját. Az ünnepség végén
Télapó „szaloncukoresőt” szórt a gyerekeknek, akik villám gyorsan kapkodták a
finomságokat. Délután boldogan vitte haza mindenki az ajándékcsomagját.
Fényképek megtekinthetők itt
Fényképek megtekinthetők itt