2018. május

A tanév utolsó hónapja mindig sok-sok teendőt, eseményt tartogat a számunkra, ezzel együtt ilyenkor már bizakodhatunk a szép tavaszi időben, hogy mehessünk ki, a szabadba. Idén is meleg, napsütéses időjárás kényeztetett bennünket, így sokat voltunk az udvaron, a közeli játszótéren.

Sétánk alkalmával május első hetében megcsodáltuk a kertekben nyíló tavaszi virágokat, s ez adta az ötletet, hogy ehhez a témához kapcsolódjanak beszélgetéseink, meséink, énekeink. A virágok említésével nem maradhatott el, hogy szót ne ejtsünk egyik szép ünnepünkről, az anyák napjáról: ki, miként köszöntötte fel az édesanyját, hogyan derült ki a titkos előkészület.

A hetek múlásával elkezdtük átismételni az egész évben tanultakat, összeállítottuk, hogy melyik játékot, verset szeretnénk majd bemutatni az évzárónkon. A képes kártyáink segítségével év közben is sokszor ismételjük a tanultakat, így a dallam és szövegtudás nem okozott gondot, a rendezvényteremben való elhelyezkedést, térformákat kellett gyakorolni egy-egy alkalommal. Sokszor részleteiben játszottunk, igyekeztünk gondot fordítani arra, hogy a próbák jó hangulatban, a közös készülődés örömével teljenek.

A hónap végére szépen összeállt minden, így 30-án csinosan felöltözve, kellő izgalommal vártuk a vendégeket: szülők, nagyszülők, testvérek töltötték be az óvoda rendezvénytermét, ahol felhangzott három ballagós nagylányunk invitálása: „Figyelem, figyelem, közhírré tétetik, az évzáró műsorunk most elkezdődik!”. Egymásra figyelve, lelkesen mutatták be a gyerekek a tanultakat, melyet két meglepetés tánccal egészítettünk ki: a középsősök és nagyok eljárták a Judenpolkát, amit a farsangi táncházunkon tanultunk Judit nénitől, majd a ballagós nagyok egy néptánc összeállítás koreográfiájával búcsúztak a többiektől, az óvodától.

Hat gyerektől köszöntünk el az évzárónk végén: három lány és három fiúcska kezdi meg iskolai tanulmányait szeptemberben. Mindegyiküket nyugodt szívvel engedjük tovább, hiszen ügyes, talpraesett nagycsoportosokká váltak a tanév végére, biztos sok-sok piros pontot fognak gyűjteni az iskolában.

Ha május, akkor gyereknap. A hagyományoknak megfelelően különféle játékokat szerveztünk a gyerekeknek, ahol a részvételért, elsőségekért apró matricákat, cukorkákat lehetett begyűjteni. A versengésen kívül volt lehetőség egy rendőrautót megcsodálni, kipróbálni, csillámtetoválást készíttetni, ugráló várban hancúrozni, s természetesen az ebéd utáni fagyi sem maradt el.

Az évzárós munka után jöhetett a pihenés: júniusban egyik alkalommal elmentünk Mátéékhoz játszani, trambulinozni, valamint kirándulást szerveztünk a pécsi Állatkertbe. Mindkét program már a nyári vidámság jegyében telt, különösen jó ötletnek bizonyult, hogy az Állatkertben kértünk idegenvezetést. Többen említették, hogy már voltak a felújított Zoo-ban, de most Zsuzsa néni vezetése igazán érdekessé tette ezt a délelőttöt, valamint a bátrak az állatok megsimogatásának, etetésének élményében is részesülhettek, amit pl. egy családi látogatás során nem szabad. Az állatkerti séta után átmentünk a közeli Mandulás játszótérre, ahol a gyerekek alig tudtak válogatni a sok-sok játék közül. Jóleső fáradtsággal értünk vissza az óvodába: itt már előkészített ágyikók várták a kiránduló őzikék csapatát.

Néhány fénykép:
- az évzáróról
- a gyereknapról
- a trambulinos délelőttünkről
- az állatkerti kirándulásról