Elsőként
felelevenítettük Szent Márton életét, hiszen az ő segítőkészsége, emberek iránti
szeretete él máig is oly elevenen, hogy emlékezzünk rá minden év novemberében. A
kisebbeknek új esemény volt mind a történet, mind az ünnephez kapcsolódó
szokások, a nagyobbak már fel tudták idézni az elmúlt évek emlékeit. A tavalyi
készülődésünk, ünnepünk fényképeit le is vetítettük – ez igen tetszett a
gyerekeknek: örömmel nézték volt ovis társaikat, illetve magukat, hogy mennyit
nőttek és változtak egy év alatt.
Az
idei lámpásunkat krumplinyomat technikájával készítettük, ami könnyedén ment
minden kisgyereknek. Arra kellett ügyelni, hogy ne kerüljön sok festék a
nyomatra, mert könnyen eláztatta volna a vékony krepp-papírt. Mutatós, sárgán
világító lámpásokat sikerült varázsolnunk a hétfői felvonulásra. Öltözőnket a
Márton naphoz kapcsolódó színezőkkel díszítettük. (Megbeszéltük, hogy egy-egy kép
hogyan kapcsolható ehhez az ünnephez.)
A
már ismert Szent Mártonnak ünnepén k.
dalunk mellé egy újat is tanultunk: Kommt,
wir woll’n Laterne laufen. Az énekben előforduló szókincset (die Laterne,
die Kerze, die Sterne, der Mond, das Pferd) memória játék formájában tanultuk,
gyakoroltuk. Igen megkedvelték a gyerekek énekeinket, napközben is sokszor
kérték, hogy „Még! Még!”
A
hétfői ünnepen először furcsának tartották a gyerekek, hogy miért várjuk meg
együtt a reggelit, de a közösen megterített asztal, a besötétített szoba, a lámpások
fénye, a halkan szóló zene megéreztette velük, hogy ez a nap más, mint a többi.
Az ilyenkor gyerekeknek kedveskedő kakaó és kalács is biztos finomabb volt,
mint máskor!
A
délelőtt folyamán vendégségbe mentünk a Csibe csoportosokhoz, ahol együtt nézhettük
meg Márton lovag történetét a pillangós gyerekek előadásában. A rövid előadást
közös körjáték, tánc zárta. Ezt követően meggyújtottuk minden kisgyerek
lámpását és énekelve körbe sétáltuk az óvodát – az is ízelítőt kapjon a
lámpásos felvonulás hangulatából, aki nem tudott eljönni az igazi, esti
felvonulásra.
Este
sok-sok gyerek és felnőtt gyűlt össze az iskola udvarán, hogy égő mécseseinkkel
fényt vigyünk a sötétedő, őszi estébe. Együtt, hosszú sort alkotva mentünk a
kultúrházhoz, ahol tábortűz, közös éneklés, finom sütemények, meleg tea várták
az ünneplőket.
Köszönjük
a szülők részvételét, segítségét a finomságok elkészítésében!
Fényképek megtekinthetők itt