2012. december 7., péntek

2012. december 3-7.

A Mikulás hete – talán nem meglepő – a készülődéssel telt. A gyerekek már hétfőn izgatottan várták a puttonyos vendég érkezését, amikor csak tehették, az erre az alkalomra tanult dalokat énekelgették. Hogy ne csak dalokkal hangolódjunk rá a várva várt ünnepre, mindenki elkészítette a saját Mikulás csizmáját: az előre kivágott csizma formákat saját kezűleg festették pirosra, majd száradás után saját ízlésük szerint díszítették prémmel (vatta) és apró formákkal a gyerekek. Mindenki büszke volt az elkészült csizmákra, amiket az öltözőben az anyukák, apukák is megcsodálhattak.
Szerdán az óvó nénik egy része előadással kedveskedett a gyerekeknek, amiből megtudhattuk, hogyan készül otthonában a Mikulás december 6-ra. A gyerekek nagyon élvezték a műsort – különösen, amikor felismerték, hogy Márti néni játssza a Mikulást – , és az előadás végén kapott szaloncukor sem volt ellenükre.
Csütörtökön aztán már tényleg ellátogatott hozzánk a Nagyszakállú, és örömmel hallgatta a sok-sok dalt, amivel készültünk a fogadására. Felcsendült a „Hull a hó …”, a „Hull a pelyhes …”, a „Ha-ha-ha havazik …”, és a „Télapó itt van …” is. A Mikulás, miután meggyőződött róla, hogy ide csak jó gyerekek járnak :-), és megígértette velünk, hogy jövőre is jók leszünk, kiosztotta a névre szóló kis csomagokat, majd elbúcsúzott, hogy a többi csoportot is meglátogassa.
Péntekre ez az ünnep ugyan véget ért, de nem szomorkodunk, hiszen el is kezdhetjük a készülődést a következőre. De ez már egy másik történet … :-)

Fényképek megtekinthetők itt