Húsvéti
készülődésünk és maga az ünneplés körbevette az iskolai tavaszi szünetet,
amikor mi is otthon tölthettünk pár napot.
A
szünet előtt beszélgettünk a húsvéti néphagyományokról egy képeskönyv
segítségével. Megbeszéltük, hogy milyen hagyományok vannak ma is (locsolás,
tojásfestés), a gyerekeknek legjobban a régi, falusi vödör vizes locsolás tetszett.
Hoztunk az óvodába húsvéti képeslapokat, melyen jól látszottak az ünnep
jelképei. Megbeszéltük, hogy szívesen meséljük a gyerekek által behozott
húsvéti meséket is, s szép számmal érkeztek a különböző nyuszis történetek.
Készítettünk húsvéti bárányokat: kartonpapírból kivágott formákra ragasztottunk
vattagombócokat, majd kicsik és nagyok önállóan rajzolták meg a bárányok arcát.
Egyszerű tojásforma kivágásával, azok kör formában történő összekapcsolásával
barkácsoltunk ajtódíszt is. Sok-sok ének, mese, mondóka került elő, a
legkedveltebbek talán a „Nyuszi fülét
hegyezi”, „Hol jártál báránykám”, Nemes Nagy Ágnes: Nyúlanyó húsvétja c.
verses meséje voltak.
A
szünetről visszatérve minden fiú locsoló kölnivel érkezett – ezen a napon nem
maradtak szárazon a lányok! Mindenki bátran mondott verset is, volt, aki az
óvodában tanultat, volt, aki otthonról hozott vicces költeményt. A lányok is
felkészülten érkeztek, a locsolásért cserébe csokikkal kedveskedtek a fiúknak.
Kicsit borús, hideg időjárásunk volt ezen a napon, a nagyok vállalták be, hogy
szednek egy kis füvet a húsvéti fészek készítéséhez. Mire felöltöztek, az eső
is elkezdett csepegni, így mi, felnőttek szaladtunk le gyorsan néhány maroknyi
friss fűért. A kosarunkat elhelyeztük az öltözőben, reménykedve, hogy hoz bele
ajándékot a nyuszi. Mire megebédeltünk, valóban járt nálunk a nyulacska. A
gyerekek örömmel nézték az újonnan kapott Lotti Karotti társasjátékot és más
udvari játékokat is. Másnap az óvoda udvarán is meglepetés várta a gyerekeket:
új rollereket, bicikliket vehettek birtokukba, öröm volt játszani a szép, új
labdákkal.
Fényképek megtekinthetők itt