2015. március 27., péntek

Énekek, versek

Sebők Éva: Tűzmanó

Tűzmanó csücsül
a lángban,
faldossa a fákat
falánkan.

Ki ne gyere, tűzmanó,
rőtszakállú fa-faló!
Kinn nincsenek pirosak,
veresek,
a meleget hiába
keresed,
mert a fák deresek,
a mezők havasak …

Maradj a kályhában,
ott pattints szikrákat,
ott szítsd a parazsat.


Sie ist die Katze,
die hat vier Tatzen.
Sie wohnt in einem Haus,
und mag sehr die Maus.


Weöres Sándor:
A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás.

Ha kibujok, vacogok,
ha bebujok, hortyogok:
ha ki kibujok, jót eszem,
ha bebujok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.


Mit den Füßen kann man gehen,
mit den Augen kann man sehen.
Auf den Knien kann man kriechen,
mit der Nase kann man riechen.
Mit den Händen kann man winken,
der Mund kann man essen und trinken.
Sand im Augen, dass kann stören,
mit den Ohren kann man hören.


Énekek kottái megtekinthetők itt