Énekek, versek

Ich bin ich

und du bist du,

komm mit mir,

wir tanzen rundherum.

Tóthárpád Ferenc:

Körtefa, almafa

Körtefa, almafa, szilvafa, ringló,
érik a szőlő, vesszőn ringó.
Dinnye, kökény és áfonya,
télbe kacsingat a naspolya.
Birsalma és mogyoró…
s még az őszben az a jó,
földre pottyan a dió!

Rischel, raschel,

tipp, tipp, tapp.

Läuft ein Igel

durch den Garten,

kann den Abend

kaum erwarten.

Tordon Ákos: Libabolt

– Libapapucs kapható! –
gá-gá-gágog Lúdanyó.
– Válogathat minden liba,
van itt piros, sárga, lila,
zöldesbarna, szürkéskék...
Nézzék, itt a feketék!
Príma papucs, el nem vásik,
soha többé nem kell másik!
Minden méret kapható!
Minden papucs eladó!

Hosszú a sor, rövid a nap,
de a végén mindenki kap
papucsot a lábára,
csak teljék az árára.

Énekek kottái itt

2015. november 16-27.

„Ősz apóka előveszi

festővásznát, ecsetét,

színesíti a lombokat,

ebben leli a kedvét.”

Minket is megihletett az ősz sokszínűsége. Segítségünkre volt a novemberi gyönyörű időjárás, szinte minden nap tudtunk az udvaron játszani – a falevelekkel is. Fiúk, lányok élvezettel halmozták fel a kupacokat, majd bele is feküdtek a puha levél ágyikóba. Sétára, különböző formájú és színű levelek gyűjtésére is volt alkalmunk.

A csoportszobában összehasonlítottuk a gyűjtött kincseket, csoportosítottuk színük, alakjuk szerint, majd projektoros vetítés során idéztük meg az őszi erdő színpompáját. Az árnyalatok gazdagságát próbáltuk megjeleníteni festéssel: a megfelelő színű festékpöttyöket szívószállal fújtuk, így varázslatos összemosódások születtek a levélsablon körvonalán belül. A gyerekeknek igen tetszett ez a vizuális játék, örömmel vettek rész benne kicsik és nagyok.

A „németes” héten is folytattuk az előző heti témát, segítségünkre volt ebben egy új őszi ének: „Falle, falle Blätter”. A szókincs gyakorlására több játék is előkerült: egyrészt Hampelmann barátunkkal levél koszorút készítettünk (egyenlőre a megfelelő színek megértése, felismerése volt a feladat), másrészt a hét vége felé társasjátékot játszottunk ezzel a csomagoló papírra készített őszi levelekkel. A dobókockára a tanult színekből készült leveleket ragasztottam, dobás után itt már meg is kellett nevezni az adott színt.

Elmeséltem a gyerekeknek a kis sün történetét, aki leleményes volt: tüskéi ellenére meg lehetett simogatni, miután meghempergette magát az avarban. Az őszi színekből készült levélnyomatunkat is sünit formázó rajzlapra készítettük, emlékezve a mese főszereplőjére. Egy rövid kis sünis mondókát is tanultunk, ennek gyakorlását beépítettem a közös társasjátékba: a kocka egyik oldalára egy sün képét tettem, ez jelentette azt, hogy mondjuk el közösen az tanult mondókát.

Örömmel elevenítettük fel tavalyi énekünket: „Der Herbst, der Herbst, der Herbst ist da!”, amit az őszi kalapokkal el is játszottuk. Új énekünkhöz is társult körjáték, így még könnyebben tanulták meg a gyerekek a dallamát, szövegét egyaránt.

2015. november 2-13.

Az őszi szünet utáni időszak a Márton napi készülődés jegyében telt.

Mind magyar, mind német nyelvterületen gazdag hagyománya van, miként emlékeznek meg az emberek Szent Mártonról, akinek története leginkább jószívűsége, szerénysége miatt szállt apáról fiúra. Mi is felelevenítettük életének főbb eseményeit, beszélgettünk példamutató tetteiről. A közismert Márton napi liba motívum átszőtte énekeinket, körjátékainkat, meséinket, vizuális tevékenységeinket, s tanultunk egy új verset is: Tordon Ákos Libabolt c. költeményét.

Az idei lámpásaink készítéséhez természetes anyagokat használtunk: gyűjtögettünk vékony botokat, amelyeket méretre szabdalva ráragasztottunk egy kisebb üvegre, majd madárberkenye bogyókból fűzött lánccal díszítettük a lámpást. Még a legkisebbek is lelkesen szedegették az apró faágakat, türelmesen, ügyesen használták a tűt a fűzér készítésénél.

November 11-én minden évben dramatizált játékkal emlékezünk meg Szent Mártonról. Idén mi, Őzike csoportosok készültünk erre az eseményre. A nagycsoportosok között felosztottuk a történet szereplőit (Márton, koldus, emberek, libák), díszleteket készítettünk, néhányszor próbáltunk, majd szerdán két alkalommal is eljátszottuk a többi óvodásnak. A szereplők bátran, ügyesen jelenítették meg Szent Márton és a koldus találkozását.

Az esti lámpásos felvonuláson a látványtó felé vettük az irányt. Hosszú kígyózó sorban haladt az óvoda apraja-nagyja, szép látványt nyújtva a világító mécsesekkel. A Művelődési Ház vendégeiként gyönyörködhettünk a tábortűzben, falatozhattunk libazsíros kenyeret. Szorgalmas anyukák, nagymamák jóvoltából pogácsával kínálták meg társaikat a gyerekek, ezzel is emlékezve a köpönyegét, ételét megosztó Szent Mártonra.

Köszönjük a szülők részvételét, a hozott finomságokat.

Fényképek megtekinthetők itt