Közeledik
december, az izgalmakkal, ünnepekkel teli hónapunk. Elkészítettük a szokásos
naptárunkat, végignézegettünk a berajzolt jelzéseket, hogy milyen események
várnak ránk. Nem kellett segítség a gyerekeknek, hogy felismerjék a
vasárnapokhoz tartozó adventi koszorú szimbólumát, no és már nagy lelkesedéssel
szemlélték a 6-os számnál lévő Mikulás rajzot.
Németes
hét lévén kihasználtuk a lehetőséget, hogy a Mikulás érkezéséhez kapcsolódó szókincset
gyakoroljunk, rögzítsünk. Előkerültek olyan tárgyak (először a valóságban, majd
képek formájában is), amelyeket ajándékként emlegethetünk, pl. játékféleségek,
alma, dió, csokoládé, stb. A többször emlegetett és játékaink során gyakorolt
szókészlet képeiből választhattak a gyerekek ötöt, melyeket kiszíneztek, s felragasztottak
egy zsák formájú papírra. A maradék helyet pénteken csillag alakú krumpli-nyomdával
díszítettük.
A
játékeszközökhöz kapcsolódóan tanultunk-játszottunk egy „labdás” éneket: Mein
Ball ist rund. A gyerekek könnyen elsajátították a szöveget, dallamot, s most
is jó motiváló erővel bírt, hogy az éppen kör közepén szerepet vállaló gyermek
nevét beleénekeljük a dalba. Ezt a játékot könnyedén elő tudjuk majd venni, ha
a tornateremben labdákkal tornázunk, vagy ha éppen várakoznunk kell az
öltözőben.
Hamar
telt egyik nap a másik után, s már arra lettünk figyelmesek, hogy csak egyet
kell aludni a Mikulással való találkozásig. December 5-én, sokéves
hagyományként egy mesejátékkal ajándékoztuk meg a gyerekeket, amit az óvó nénik
adtak elő. Idén egy „angyali” történetet láthattunk, melyben Ezüstke sokat csintalankodik
a mennyországban, ezért jóvátételként le kell mennie a Földre. Ott segít a
Mikulásnak az ajándékozásban, s még saját csillag-öltözetét sem sajnálva
díszíti fel a gyerekek karácsonyfáját. Jóságának köszönhetően a történet végére
visszatérhet társaihoz, a többi angyal közé.
December
6-án végre elérkezett a nagy nap, eljött hozzánk a Mikulás! Valamilyen piros
öltözékkel, sapkákkal, a lányok különleges fejdíszekkel, hajcsatokkal,
fülbevalókkal várták a Nagyszakállút. Igazán jól mutatott így az őzgidák
csapata! Mikulás ugyan egy kisebb virgácsot is hozott magával, de a megszeppent
gyerekekkel beszélgetve kiderült, hogy itt erre semmi szükség sincs. Éneklés,
verselés után ki kissé félve, sietősen, ki bátran vette át az ajándékcsomagot,
majd egy közös meglepetést is kaptunk: egy új CD lejátszót. Csomagbontás után
rögtön ki is próbáltuk, vidáman táncolt mindenki egyik kedvenc zenénkre.
S még mindig nem ért véget a meglepetések sora: délelőtt kisvonatozásra voltunk
hivatalosak. A Sportcsarnoknál felsorakozva vártuk a Mikulás vonatot, majd
tettünk egy kört az óvoda környékén. Visszaérkezve még egy kis fotózkodás,
szaloncukor osztás – csupa-csupa vígasság ezen a napon.
Fényképek a mesejátékról, a Mikulás látogatásáról