Már
egy kicsit a farsang jegyében telt ez a hét, amit azzal a beszélgetéssel,
naptár nézegetéssel kezdtünk, hogy a farsang nem egy napot, hanem egy időszakot
jelent. A jelmezes alakoskodás miértje ismert volt a gyerekek előtt, emellett
igyekeztünk még összegyűjteni a farsanghoz kapcsolódó szokásokat,
tevékenységeket. Nekünk a sokféle szimbólum közül most a táncé, a hangszereké
volt a főszerep. A Kozármislenyi Német
Önkormányzat támogatásával részt vehettünk a középsős és nagycsoportos
gyerekekkel a tavalyihoz hasonló német táncházban, melyet Judit néni, a pécsi
Koch Valéria iskola tánctanára vezetett. Az óvoda tornatermében jólesően
mozogtunk sváb zenére, örömmel tanultunk tánclépéseket. A csoportszobában már
minden kisgyerek aktív részvételével elővettük az októberi zene világnapjához
kapcsolódó élményeinket. Újra szívesen játszottuk a zenekaros játékunkat, testhangszerekkel
kísértük énekeinket, eltáncoltuk, énekeltük dalainkat (Ringelreih’n, Wir haben
eine Ziehharmonika). Természetesen szóba kerültek az elmúlt évek és az idénre
tervezett jelmezek ötletei is. Egyik lehetőségből, a boszorkány jelmezből
adódott, hogy megtanuljuk az Ich bin ein’ kleine Hexe c. játékot. Az egyszerű
szabály, a söprűs-tánc elegendő motiváló erővel bírt, a gyerekek szívesen
vettek részt a közös játékban. Ehhez az énekhez kapcsolódott vizuális
tevékenykedésünk is: boszorkányos képet festettünk vízfestékkel. Mindenki
türelemmel, apró kézmozdulatokkal dolgozott, hogy szép, maszat mentes képet
készítsen. Régen festettünk már, maga a tevékenység, a színek használata vonzó
volt a gyerekek számára.
Néhány fénykép a táncházról és a Hangoló előadásról