Boldog Karácsonyt

és örömökben gazdag 2011-es esztendőt kívánunk

minden kedves Olvasónknak!

2010. december 13-17.

A hét témája: Kis karácsony, nagy karácsony…

Ez a hét a karácsonyi készülődéssel telt. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy a kis Jézus születését ünnepeljük, mi történt, hogy történt „azon a napon” Betlehemben. Meggyújtottuk a 4. gyertyát is az adventi koszorúnkon.

Feldíszítettük a termet, karácsonyi dalokat hallgattunk, énekeltünk (Jaj de pompás fa, a karácsony fa; Szálljatok le, szálljatok le…; Kis karácsony, nagy karácsony;). Minden nap elmondtunk közösen, Donászi Magda: Karácsony című versét, így mire elérkezett Karácsony napja, már mindenki kívülről tudta. A visszajött a répa mesét elevenítettük meg bábokkal, először mágneses síkbábok voltak a szereplők, majd ujjbábok színesítették a vidám kis történetet. Színeztünk karácsonyos képeket, majd a szülőknek szánt ajándék cd-hez elkészítettük a borítót (angyalkás képet színeztünk és csillagokat ragasztottunk rá) végül gyurmalenyomattal alkottunk fenyőfás, csillagos, harangos kísérőkártyát mellé. 16-a reggel, már mindenki izgatottan lépett a csoportszobába, ahol a gyerekeket várta a csodásan feldíszített karácsonyfa. Reggeli után, míg a kicsik a mosdóban szépítkeztek – hogy csinosan várják a Jézuskát – a sok-sok meglepetés a fa alá került. A fenyőfán csillogtak a fények, sok kis gyertya égett és hangulatos zene tette meghitté a várva várt pillanatot. A gyermekek boldogan rohantak az ajándékokhoz, mindenki talált kedvére való játékot. Hozott nekünk a Jézuska új társasokat, kirakókat, Barbie babát, kis autókat, és még számos remek játékot, valamint Beni anyukája készített nekünk egy csoda klassz babzsák fotelt is!

Fényképek megtekinthetők itt

2010. december 6-10.

Érdekes események színesítették ezt a hetünket.

Hétfőn nálunk járt a Mikulás.

Már reggel mindenki izgatottan mesélte, hogy mi mindent talált otthon az ablakban, cipőben, csizmában. Itt, az óvodában, a délelőtt folyamán igyekeztünk csendesen játszani, hogy halljuk, ha közeledik Mikulás a mi csoportunk felé. És egyszer csak eljött a várva várt pillanat, valaki kopogtatott. Megilletődve néztek a gyerekek, majd az első csodálkozó percek után szépen elénekelték, elmondták azokat a verseket, énekeket, amiket tanultunk. A Mikulás kedvesen beszélgetett velük, kérdezgette őket, majd átgyújtotta az ajándékokat. A kicsik is mindannyian bátran átvették a kis csomagot, nem fél senki a Nagyszakállútól. Sok-sok gyerek várta még Szent Miklós utódát, így a rövid találkozás után elköszöntünk egymástól. Emléke itt marad velünk, visszavárjuk jövőre is.

Fényképek megtekinthetők itt

Videófelvétel a hétfői napról

Kedden az óvónénik „A négy vándor” c. műsorát láthattuk a tornateremben.

A történet a négy évszakról szólt, akik egymást követve mindenféle jót hoznak nekünk, embereknek. Az előadás folyamán közös versmondásra, éneklésre is lehetőségük volt a gyerekeknek, s a végén együtt táncoltunk Micimackó énekére: „Hull a hó és hózik …”

Képek az előadásról

A műsor videófelvétele

Szerdán kirándulni voltunk a szilvási Kemencés tanyán.

Délelőtti programunk úti célját az Önkormányzat kisbuszával és két személyautóval közelítettük meg. Mi, őzikék, még nem voltunk közös buszos kiránduláson, így a rövid útnak is meg volt a maga izgalma és néznivalója: egy rövid szakaszon a Pécs felé vezető autópályán utaztunk, valamint elhaladtunk a pogányi repülőtét mellett is.

Szilváson, a Kemencés tanyán Lívia néni fogadott minket. Megmutatta a barátságos, gyerekek méretéhez éppen elegendő udvart az ott lakó állatokkal együtt: láthattunk kacsát, mangalicát, kecskét, nyulakat, s egy kicsi halastavat. Szaloncukor keresés színesítette érkezésünket, majd egy igazi búbos kemence fűtötte helységben tízóraiztunk: habos kakaót illetve finom teát kaptunk az ovis szendvics mellé. A karácsonyi díszekkel ékesített teremben ülve és ünnepi zenét hallgatva egész más íze volt az elfogyasztott finomságoknak, mint a hétköznapokban. Evés után kimentünk az udvarra szaladgálni, levegőzni, illetve a nyári tűzrakó környékén felelevenítettük a „tüzes” versünket, eljátszottuk a „Tüzet viszek, lángot viszek” játékunkat. Ezalatt Lívia néni előkészítette a mézeskalács tésztát, Péter bácsi begyújtotta a kinti kemencét. Bent serény munka kezdődött: a gyerekek gyúrták, szagolták, nyújtották, szaggatták az illatos tésztát, majd tojással kenték, magokkal szórták a sütésre váró finomságot. Hamar eltelt az idő, azt vettük észre, hogy már csak a sütés van vissza. A kinti kemencében pillanatok alatt megsült a vékony kis mézeskalács, amit magunkkal hozhattunk az óvodába – ebéd után tartottuk a kóstolót. Búcsúzóul, emlékképpen minden kisgyerek kapott egy kis szalma karácsonyfadíszt Lívia nénitől. Az időjárás éppen kitartott, akkor kezdett el csöpögni az eső, amikor már visszaindultunk az óvodába. Szép, egyedi élményekkel térhettünk haza.

Köszönjük a szíves vendéglátást.

Fényképek a kirándulásról megtekinthetők itt

A hét hátralévő részében igyekeztünk a színes eseményeket rajzban is megeleveníteni, valamint egy Betlehem segítségével beszélgetni Karácsonyról. Az adventi koszorúnkon már két gyertyát gyújtottunk meg „Advent, Advent, ein Lichtlein brennt. Erst eins, dann zwei ..”– ez is jelzi, hogy közeleg az ünnep.

Pénteken padgyakorlatok színesítették a testnevelést. Főgyakorlatként padon járás volt egyenes háttal; padra fel- és lelépés összekötve a mozgáskotta elemeivel; valamint csúszás kb. 40 cm magas rudak alatt. Játékként fogó- és futójátékot is játszottunk.

Mozgás után jól esett egy kis joghurtos gyümölcssaláta, amit Ancsa néni készített, és hozzá a finom mézeskalács.

2010. november 29- december 3.

A hét témája: Mikulásvárás

A december a gyermekek számára a két legnagyobb ünnepet hozza el. Hónap elején a Mikulás, a végén pedig a Karácsony szerez sok örömöt a kicsiknek.

A hét első napjaiban beszélgettünk arról, hogy véget ért az ősz, december a tél első hónapja, mely sok izgalmat tartogat számunkra. Hamarosan eljön hozzánk Télapó! Megbeszéltük honnan ered az ünnep, hogy réges-régen egy Miklós nevű püspök ezen a napon megajándékozta a szegényeket. Innen kapta a nevét Mikulás, aki azóta jár nagy puttonyával és ajándékot osztogat nem csak a szegény gyerekeknek, hanem minden jó kisgyermeknek. Meghallgatták a Szent Miklós ünnepén, ill. a Mese a Mikulásról című mondókát. Közösen felelevenítettük a tavalyi Mikulásos verseket, dalokat. Furulya kísérettel elénekeltük a Hull a pelyhest, valamint megtanultunk egy vidám kis éneket, amit előadunk majd, ha eljön hozzánk a Télapó. Egy új versikével is készültünk a Mikulásnak (Hegyen, völgyön mély a hó). Mesehallgatás során, Bartócz Ilona: Jön a Mikulás! című meséjét hallgatták, majd közösen eljátszottuk bábokkal a történetet.

Színeztünk csodaszép Mikulásos képeket, hajtogattunk színes papírból mini Mikulást, és készítettünk „kívánságcsizmákat”. A kiscsizmákat kidíszítettük csillogós mintákkal és mindenki festett rá az ujjacskájával hópelyheket. Ragasztottunk hozzá ajándékcsomagot, amire ráírtuk, ki mit szeretne a Télapótól. Az elkészült alkotások az öltözőt szépítik, színesítik. Felkészültünk a Mikulás fogadására, mindenki nagy izgalommal várja a hétfőt!

Pénteken mezítláb tornáztunk a tornateremben. Nagyon jó torna a lábnak, ha lábujjhegyen, sarkon, a talp külső és belső élén járnak a gyerekek. Megpróbáltunk a lábujjakkal kendőt felcsippenteni, valamint különböző felületeken jártak a gyerekek mezítláb:  jó és érdekes volt egy kicsit a talp érzőidegeit "tornáztatni". Érdemes otthon is hasonló, mezítlábas játékokat játszani (pl. szalvéta széttépése a lábujjakkal), és majd nyáron minél többet járkálni természetes, göröngyös felületeken.