2011. március 21-25.

A hét témája:  Vízi világ

Ebben a hónapban a víz témakörével foglalkoztunk, igyekeztünk a vízzel kapcsolatos ismereteinket bővíteni új információk, tapasztalatok szerzésével. Ez a hét különösen jelentős volt, hiszen a vizes témakör kiemelkedő eseménye a Víz világnapja, melyet 22-én (kedden) ünnepeltünk. Hétfőn ráhangolódtunk picit a következő napra: beszélgettünk a víz fontosságáról, a mindennapjainkban betöltött szerepéről, hol találkozunk vele, milyen formában, halmazállapotban. Kedden körbeültünk a szőnyegen, akihez gurult a labda, mondott egy dolgot a vízzel kapcsolatban, bármit mondhattak, ami először eszükbe jutott. Ennek kapcsán átbeszéltük milyen sokféle felhasználási módja van a víznek, mennyire nélkülözhetetlen az emberek és minden más élőlény számára. Felhívtam a gyerekek figyelmét arra, hogy takarékoskodni kell a vízzel, mert sajnos vannak olyan országok, ahol már most is kevés az ivóvíz. Megbeszéltük milyen természetes vizeink vannak (mi a patak, a tó, a folyó, a tenger, az óceán, stb.), melyikre mi jellemző. Felsoroltunk vízben, és vízparton élő állatokat, vízi közlekedési eszközöket, vízi sportokat. Levetítettem a gyerekeknek egy állódia sorozatot, a „Vizek állatai” címmel, melyben láthatták a tavak, folyók vízi világát. Érdekes képkockák voltak a halászokról, horgászokról, a vízparti madarakról. Szóba került, hogy következő nap kirándulni megyünk a Duna-partra. Megbeszéltük, hogy a Duna egy folyó, mely több országon keresztül folyik, nagy hajók közlekednek rajta, az egyik partjáról a másikra komppal mennek át az emberek, lehet horgászni benne, de fürödni, úszni nem szabad. Készítettünk közösen egy papírhajót, melyet másnap vízre teszünk. Mindenki rajzolt rá valami szépet, és kitűztük rá az Őzike csoport zászlaját is. Halas és egyéb vízi állatos képeket színeztük, közben elmondtuk Osvát Erzsébet: Hal a vízben című versét. Természetesen a héten elhangzott mesék is a témakörünkhöz kapcsolódtak: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége, A hajómanó meséje, Tibi király és a ladik.

Szerdán eljött a várva-várt nap, minden kisgyermek izgatottan készült az útra. Kis hátizsákjaikkal sorakoztak, többségük busszal utazott, néhány gyermek jött szülői kísérettel, autóval. Kirándulásunk első állomása a Sombereki német tájház volt. Kedves, barátságos fogadtatásban részesítettek bennünket a vendéglátó óvónénik. Körbevezettek minket a ház körüli portán, megnézhettük a régi disznó ólat, felmászhattunk a góréba, lemehettünk a pincébe. Rengeteg korabeli érdekes munkaeszközt, használati tárgyat, bútort, edényt, ruhát, stb. láthattunk, és mindegyikről megtudtuk mire, hogyan használták egykor. Népviseletbe öltözött babákat csodálhattunk meg, sőt, két kis óvodásunkat be is öltöztették ünnepi díszes ruhába.

Következő úti célunk Mohács, a Duna-part. Egyből a kompkikötőnél szálltunk ki, lesétáltunk megnézni a Dunát, és vízrebocsátottuk az oviban készített hajónkat. Lelkesen szurkoltak a gyerekek a vízen egyre távolodó kis papírjárműnek. Ezután felszálltunk a kompra, mindenki csodálkozva nézte, ahogy felhajtanak az autók a hatalmas rámpára, majd felhúzzák a hidat és már távolodtunk is a parttól. Élvezték a vízi kirándulást, érdeklődve tekingettek körbe, nézték a mellettünk elhaladó óriási hajókat, a víz sodrását, a partot, a felszálló sirályokat. Mindannyian kellemes élményekkel tértünk vissza az oviba, kellően elfáradva (többen már a buszon is elbóbiskoltak).

Másnap megbeszéltük a kirándulás alkalmával látottakat, és készítettünk egy nagyon szép képet a Duna-partról, színes halakkal, kagylókkal, rákokkal, madarakkal, stb. Játszottunk horgászversenyt, egy kisfiú és egy kislány állt szemben egymással a műanyag medencénél, és a „Nagy ho-ho-ho horgász” zenéjére igyekeztek minél több halacskát kifogni a vízből. Amikor megállt a zene, megszámoltuk kinek hány halacska akadt a horgára. Nagyon izgalmas, mozgalmas hetünk volt, sok érdekességet láttunk, hallottunk, tettünk!

Heti események fényképei megtekinthetők itt

2011. március 7-11.

A hét témája: Föl, föl vitézek a csatára…

A hét elején ellátogattunk az Üszögpusztai lovardába. Már az oda utunk is kalandos volt, busszal mentünk, ami sok kisgyermek számára ritka „élmény”. A lovasfarmon Imre bácsi körbevezetett minket, bemutatta a pacikat, megtudtuk mit esznek, hol alszanak, hogy telnek napjaik. A legtöbb lovacskát meg is szabadott simogatni, természetesen ezzel a lehetőséggel mindenki boldogan élt is. Ezután egy körbekerített kis részen futkostak, játszottak a gyerekek, majd elfogyasztottuk az oviból hozott briósokat, és az otthon csomagolt rágcsálnivalókat. Kellemes élményekkel gazdagodva és kellően elfáradva érkeztünk vissza az óvodába. A pihenéshez választott mese is a lovacskákról szólt aznap.

A hét utolsó napján tartottuk a március 15-i ünnepségünket, melyre minden nap szorgalmasan készültünk. Meséltem a gyerekeknek az 1848-as forradalomról, mi történt akkor, miért harcoltak a fiatalok. Megbeszéltük mi az a kokárda, miért tűzzük ki március 15-én, milyen színekből áll (ugyanolyan, mint a magyar zászló). Beszélgettünk arról, hogy annak idején lóval és lovaskocsival közlekedtek az emberek az utcán, a csatákban is lovas katonák harcoltak. Elképzeltük, hogy mi is katonák vagyunk, felpattantunk a lovunkra (fából és rongyból készült lovacskákra) és a „Gyí te paci, gyí te ló…” kezdetű dalra körbejártunk a teremben, mondókázva utánoztuk a lovagló urakat, hölgyeket, huszárokat. Elénekeltük a „Nincs szebb a virágnál…” című éneket, amit az ünnepség napjára már mindenki ügyesen megtanult. Készítettünk papírból kis katonákat: először kiszínezték a gyerekek, odafigyelve arra, hogy a kezében lévő zászló és a kalapját díszítő kokárda piros-fehér-zöld legyen, majd kivágtuk a testrészeit és összeragasztottuk. Mesehallgatás során az Egyszeri huszárról hallottak egy történetet a gyerekek. Az ünnepséghez készítettünk zászlókat. Piros és fehér krepp papírból tépegettek a gyerekek darabokat, melyeket utána tapéta ragasztóval bekent fehér papírra ragasztottak, az így elkészült lapot hurkapálcára rögzítettük. Pénteken a gyerekek kokárdát kitűzve, ünneplős ruhában érkeztek. Reggeli után gyülekeztünk zászlóinkkal és a rendezvényterembe vonultunk a többi csoporttal együtt. Közösen elszavaltuk a Nemzeti dal első versszakát, elénekeltük a tanult dalokat, elmondtuk az ismert verseket, mondókákat. Jó hangulatban telt az ünnepség, élvezték a gyerekek a zenés, énekes, zászlós felvonulást.

Fényképek megtekinthetők itt

2011. február 28-március 4.

Mielőtt az e heti német témakör és szókincs feldolgozásába bele kezdtünk volna, hétfőn egy kicsit az időjárás felmelegedéséből következő olvadás jelenségéről beszélgettünk. (Az előző pénteki farsangolással igyekeztünk elűzni a telet, s már nagyon várjuk a melegebb, tavaszi napsugarakat.)

Zöldes pokróccal letakart, felkupacolt építőkockák imitáltak egy hegyet, ami olyan magas, hogy a tetejét még hó borítja – egy kisebb fehér kendő szimbolizálta a havas hegycsúcsot. Napcsalogató éneket énekelve eljátszottuk, hogy elkezd olvadozni a hó, ami a hegyről lefelé egy patakot képez. A patakocska (keskeny kék szalag jelképezte) mindenfelé kanyarog, majd megérkezik egy tóba vagy folyóba. Széles krepp papír csíkkal jelöltük, hogy a mi patakunk a Dunába folyik bele. Innen különféle Duplo elemeket felhasználva építettem meg a gyerekeknek, hogy a Dunából kiszivattyúzzák a vizet, vastag csöveken át eljut a „víztisztító üzem”-hez (a folyó víz nem olyan tiszta, amit meg szabadna inni), majd a már megtisztult víz további csöveket keresztül eljut pl. a házunkba. Szintén Duplóból készült el egy ház, amiben megépítettük a fürdőszobát, konyhát, WC-t, s a ház mellett kialakítottunk még egy locsolásra, autómosásra alkalmas kerti csapot is.

A térben kialakított hóolvadásos jelenséget másnap délelőtt síkban, papíron is megformáztuk.

Unser Thema ist, es wir diese Woche aufarbeiten wollten: „Wir brauchen das Wasser, wir werden sauber“. Ich habe ein Spiel imitiert, indem unser Hampelmann seine Puppe mitgenommen hat, aber er schämt sich darüber, dass seine Puppe sehr schmutzig ist (ich habe die Puppe mit Nutella verschmiert). Zum Glück hatten wir verschiedene Dinge (einen Schwamm, einen Kamm, eine Zahnbürste, eine Nagelbürste, ein neues sauberes Kleid), damit wir dem Hampelmann helfen konnten seine Puppe zu putzen. Aussage, die wir geübt haben:

- „Ich wasche mich“

- „Ich kämme mich“

- „Ich putze meine Zähne“

- „Ich putze meine Nägel“

und beim Thema „Wir brauchen Wasser“:

- „Ich trinke Tee“

- „Ich gieße die Blume“

Während eines Spiels konnten die Kinder die verschiedenen Aussagen verstehen und die angemessenen Gegenstände zeigen.

Wir haben einen neuen Reim „Zum Waschen nehm ich den Schwamm“ und ein kleines Lied über Zähneputzen gelernt.

Wir kennen Lied/Reim aus vorigem Jahr, die zum Thema gut passen und wir haben aufgefrischt: „Die Blume braucht zum Wachsen“ und „Regen, Regen tropf, tropf, tropf“.

Emlékeztető a március 2-i szülői értekezletről

A szó elszáll, az írás megmarad. Az alábbi témákról beszélgettünk a szülői értekezleten:
  1. A farsangunkon készített sok fényképet kiírjuk majd egy CD-re, amit haza tudtok vinni és be- illetve lemásolni.

  2. Március 4-én, pénteken lesz az Alapítványi bál. Sok előkészület, tennivaló van aznap, kérjük, aki meg tudja oldani, tartsa otthon gyermekét, de az is segítség, ha ebéd után mennek haza a gyerekek. Természetesen ügyelet van, a dolgozó szülők gyermekei összevont csoportokban lesznek aznap.

  3. Köszönjük az eddigi felajánlásokat a bálra. Ha valaki nem tud eljönni, és támogatói jegy vásárlásával szeretne hozzájárulni a rendezvényhez, még kapható. (600 Ft/db)

  4. Munkarend változás március 15-vel kapcsolatban: márc. 14. (hétfő) – szabadnap; helyette márc. 19. (szombat) – munkanap. Kérjük, aki tudja, hogy nem jön gyermeke azon a szombaton óvodába, jelezze nekünk.

  5. Jövő heti programok: keddre tervezzük, hogy elmegyünk az üszögpusztai lovardába. Menetrendszerinti busszal utaznánk, ebédre visszaérünk. Végső pontosítás hétfőre várható.

Pénteken tartjuk márc. 15-i megemlékezésünket, a gyerekek fehér felsőben jöjjenek, akinek van kokárdája vagy nemzeti színű szalagja, hozza el.

  6. Március 21-22: leendő első osztályosok beíratása az iskolába.

  7. Március 23: kirándulni megyünk Mohácsra (kisbusszal) – Duna, kompozás, stb. Előtte (még szervezés alatt) a sombereki német tájházat néznénk meg.

  8. Március 24: nyílt nap az óvodában, március 28-29: beiratkozás az óvodában.

(Csoportunkból 5 gyermek megy iskolába, és 4 kistestvér várható – szinte összeállt a jövő évi létszám.)

  9. Április elejére tervezzünk az óvodában a „Néphagyományok nap”- ját. Kézműves bemutató, népzenei műsor, táncház várható aznap délelőtt. Pontos időpontról, várható költségről (kb. 400-500 Ft) később tájékoztatunk benneteket.

  10. Áprilisban szeretnénk a középső és nagycsoportosokkal színházba menni. Két lehetőség: „Holle anyó” a Harmadik Színházban (800 Ft) vagy „Micimackó” az Ifjúsági Házban (350 Ft). Pontosítás később, az áprilisi előadás-időpontok ismeretében.

  11. Húsvét körül a szokásos módon (iskolai tavaszi szünethez igazodva) alakul a munkarend.

  12. Április 28: hagyományos jótékonysági hangverseny az óvoda alapítványának javára.

  13. A jelen lévő szülők döntése alapján év végi kirándulásunkat a Katica tanyára szervezzük. Időpont: május 21 – szombat. (Természetesen egyeztetni kell, hogy tudnak-e fogadni bennünket.) Ha rossz az idő (lsd. mint az elmúlt tanévben), esőnap és pótprogram: május 28 – kirándulás, szalonnasütés, stb. a környéken (Malomvölgy vagy Mandulás vagy hasonló helyszín.)

  14. Egyebek:

- várható költségek (csoportpénz) a 2. félévre: busz a mohácsi kirándulásra; ajándékok Húsvétra, gyereknapra; nagycsoportosok búcsúztatása

- köszönjük a sok-sok gyümölcsöt, rágcsálnivalót, tisztasági csomagot (Továbbra is havi 1 csomag papírszalvétát és 1 csomag 100-as papírzsebkendőt kérünk, más egyebet kiírjuk, ha fogyóban van.)

- akinek hazaküldjük az elhasználódott fogkeféjét, kérjük, hozzon újat

- ha valaki betegségen kívül otthon tarja gyermekét, kérjük, jelezze

- az időjárástól függően igyekszünk minél többet levegőzni, elnézést kérünk, ha sárosak lesznek a gyerekek. Kérjük, ellenőrizzétek, hogy van-e pótruhájuk a gyerekeknek (nagyoknak is!).

Bármi kérdésetek van, jelezzétek. (Előre meghatározott idejű fogadóóra időpontot nem jelölünk ki, de egyéni kérés alapján szívesen állunk rendelkezésetekre.)

Köszönjük a szülői értekezleten való részvételt.