Addig-addig mondogattuk, panaszkodtunk, hogy „Ez a tél nem is tél, a hó csak pilinkél”, mire február elején igazából beköszöntött a tél. Február 2-án a verőfényes napsütést látva valóban azt jósolta minden medve, hogy „télnek, fagynak nincs még vége, visszabújunk ma estére”. A nagy havazás miatt 2 napnyi hószünetet is kaptunk, de többen az egész hetet otthon töltötték, a jó meleg szobákból nézték és élvezték a szép, fehér tájat.
A február 13-án kezdődő héten nagy erővel készültünk a farsangra, igyekeztünk „hatékonnyá” tenni ezt a télűző-tavaszváró ünnepet. Hogy sikerült-e, az hamarosan kiderül.
- vidám, színes bohócokat barkácsoltunk sajtosdobozból
- kidíszítettük a csoportszobát
- varázsoltunk Csoóri Sándor: Bűvészinas c. versével
- táncba hívó éneket tanultunk: „XY, XY, tanz mit mir, tanz mit mir”. (Ebben az tetszett a legjobban, hogy a dalba beleénekeltük egymás nevét.)
- párkereső játékot játszottunk: „Ennek a kislánynak nem jutott párja”
- felelevenítettük zenés-táncos játékainkat („Hej, a farsang itt van, jaj, de jó”, „Most zárd az ajtót”)
- szerdán a Kerek Erdő Zeneműhely előadásával hangolódtunk az ovis farsangra. Édua segítségével tanultunk egy igazán farsangi télűző mondókát:
Szita, szita péntek,
vége van a télnek.
Kikeletet köszönteni
jönnek a népek.
Jer, jer, kikelet,
seprűzd ki a hideget,
ereszd be a meleget,
dideregtünk eleget!
Csütörtökön elérkezett a nagy nap, amikor mindenki magára ölthette a hőn áhított jelmezét. A lányok nagyrészt csodálatos, szárnyas tündér ruhákat húztak fel, szebbnél szebb pörgős szoknyában táncoltak, míg a fiúk rendőrként, titkos ügynökként, focistaként, „Power rangers”-ként, kalózként riogatták a telet. Voltak kedves állatkáink (kutyusok, őzike, teknős) valamint bohócaink és Bob mesterünk, aki mindent meg tud javítani. Egész délelőtt folyt a tánc, a mulatság, finomabbnál finomabb süteményeket ehettünk. Egy meglepetés műsorral is készültünk a gyerekeknek: eljátszottuk a három pösze királylány történetét, akik férjhez akartak menni. A mese végén megállapítottuk, hogy szerencsére nálunk nincsenek pösze lányok, így mindenki bátran várhatja a királyfit, készülődhet a férjhez menésre. A délelőtt befejezéseként végigsétáltunk az óvodán, megnéztük, miként mulatnak a többi csoportba járó gyerekek. Mire az ebéd következett, mindenki kellőképpen elfáradt. A délutáni pihenő igazán jól esett, ezen a napon pillanatok alatt elaludtak az őzgidák.
Köszönjük a sok-sok farsangi finomságot!
Fényképek megtekinthetők itt