2016. január 25-29.

Ezen a héten sok-sok teendőnk volt, mivel következő héten két fontos esemény is lesz és mind a kettőre készültünk.

A hét elején Mackó-napra hangolódtunk, beszélgettünk a medve-jóslatról, megismertük a macik fajtáit, szokásait, táplálkozásukat. Felelevenítettük a tavalyi „medve töprengése” versünket és meghallgattuk többször a medve-nótát, ami annyira tetszett a gyerekeknek, hogy a hét vége felé már maguktól énekelgették. Medvés dobozkákat készítettünk sajtos dobozból, melyeket tetszés szerint barna, vagy koala medvésre színeztek a gyerekek. Többen az általam készített minta alapján önállóan megrajzolták a maci arcát.
A hét második felében farsangoltunk kicsit. Laptopon vetítettem a gyerekeknek a mohácsi busójárásról egy kis videót, melyen jól látható a busók télűző hagyománya. A velencei és a riói karneválról pedig néhány érdekes színes képet nézhettek meg a gyerekek, majd ezt követően mindenki felpróbálhatott egy eredeti velencei maszkot. Igyekeztem egy kis karneváli hangulatot teremteni, eljátszottuk a szamba-stopot, mely minden évben nagy kedvence a gyerekeknek. A hangulat és a jókedv fokozódott, amikor elénekeltük új dalunkat (Ha jó a kedved…), melyet már többen ismertek. A hét utolsó napján kis bohóc sapkákat készítettünk színes kartonból. A díszítésnél új technikát alkalmaztunk, a csillámpor szórása, ragasztása annyira tetszett a gyerekeknek, hogy kérés nélkül, örömmel jött mindenki tevékenykedni. Az elkészült színes, csillogó sipkák az öltözőnket díszítik.

Fényképek megtekinthetők itt 

Februári programok

Február 1-én indul az iskolába készülő nagycsoportosok előkészítője.

Február 2. (kedd): Mackó nap

Hagyományainknak megfelelően hozzák el a gyerekek kedvenc macijukat, hogy együtt töltsük velük ezt a vidám napot!

Február 5-én, pénteken tartjuk farsangi mulatozásunkat, várjuk a szebbnél szebb jelmezbe öltözött gyerekeket!

Február 11. (csütörtök): a január 18-ra meghirdetett „Télűző móka” című műsor pótlása.

Február 17. (szerda): a középsős és nagycsoportos gyerekekkel megyünk Pécsre, a Bóbita Bábszínházba.

2016. január 18-22.

E heti tevékenységeink már a farsang jegyében teltek. (Vízkeresztkor beszélgettünk, hogy a „farsang” egy időszakot jelent, nem napot – s volt, aki erre emlékezett is.) Több újdonságot hoztam a gyerekeknek: ének, mondóka, tánc, amelyek mind kapcsolódtak a farsanghoz, illetve hasonló szókincs elsajátítására adott lehetőséget.

Alap játékszituációnkat a „Ha, ha, ha, die Kinder kommen” kezdetű ének adta: a gyerekek és jelmezbe öltözött társaik vendégségbe jönnek hozzánk. (Maga az ének könnyen megtanulható, refrénszerű ismétlődő szövege, fülbemászó dallama van, s vidám utánzó mozgás kapcsolódik hozzá.) A vendégeket illik megkínálni valami finomságokkal: megterítettük az asztalt (átismételtük e szókincset, méghozzá jelzős szerkezeteket használva, pl. „blauer Becher”, „großer Teller”) majd előkerültek finom enni és innivalók. Egy szortírozós játék során gyakoroltuk a különböző élelmiszerek neveit, illetve az „essen” és „trinken” igéket, melyeket egy tányér és egy pohár jelképezett. Péntekre az egész héten gyakorolt szókincshez kapcsolódó képes kártyákat készítettem, s ezek segítségével egyszerű (alany-állítmány-tárgy) mondatokat tudtunk összeállítani. Voltak olyan nagycsoportosok, akik a szimbólumokat használva el tudták pl. mondani: „Die Kinder essen Schokolade”. Bizony meg is tapsoltuk az ilyen ügyes megnyilvánulásokat!

Farsangi mulatság elengedhetetlen tánc nélkül. Ezen a héten egy szép, egyszerű dallamvilágú, baranyai (babarci) eredetű keringő zenére tanultunk meg egy mozdulatsort. A tánc térformája már egy kicsit több figyelmet igényel: két körben állva (külső és belső kör) alkotunk párokat, ahol a dallam végén a belső kör mindig egyel jobbra lép, így újabb táncos párok alakulnak a következő strófára. Olyan könnyedén és szívesen táncoltak a gyerekek, hogy pénteken felbátorodtam és kipróbáltuk ezt a térformát. A nagycsoportosokat állítottam belülre, akik rövid idő után szépen begyakorolták a jobbra lépés, párcsere mozzanatát. Már most, a tanulás elején látszik, hogy ez a zene és tánc a gyerekek egyik kedvence lesz.

Vizuális tevékenységeinkhez is farsangi jelképeket használtunk. Bohóc masnit pöttyöztünk dugónyomattal, méghozzá kétoldalasan, a folyosó végi üvegablak díszítéseként. Miután megszáradt az egyik oldal, átlátszó műanyag lapra helyezve átvilágítottuk a papírt, hogy pontosan oda kerüljenek a másik oldal pöttyei is, ahova az első alkalommal nyomdáztak a gyerekek. Érdekes fény-árnyék játék született ebből az alkalomból.

Az öltözőnkbe színes krepp-papír golyókkal díszített szemüveget készítettünk. Kitartó, apró ujjmozdulatokra volt szükség a díszítő elemek elkészítéséhez, de erre minden gyerek, még a legkisebbek is szívesen vállalkoztak.

2016. január 11-15.

„Szállongó hópihék”

Az előző hét időjárása igen változatos volt, többféle csapadékformát is megfigyelhettek a gyerekek. Láthattunk esőt, ónos esőt, havat, melyek mind kapcsolódtak e heti témánkhoz. Beszélgettünk a víz körforgásáról és halmazállapotairól. Kértem a gyerekeket, hogy hozzanak otthonról időjárásról szóló könyveket. Érekezett is egy remek könyv, amiben több olyan színes ábrát is találtam, mely kapcsolódott a témánkhoz. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyerekek nagyon kedvelik a projektoros vetítést, ezért úgy gondoltam, nem csak képekben, hanem egy kis filmen is bemutatom nekik a víz körforgásának történetét. Mivel a film pár perces volt csak, és sok-sok érdekességet láttak és hallottak benne a gyerekek, így a kicsik figyelmét ugyanúgy lekötötte, mint a nagyokét. Másnap egy verses mese elmondásával és filc ábrák segítségével közösen elmeséltük a víz körforgását.

Vizuális foglalkozás alkalmával „Felhőmobilt” készítettünk, melyet forgatva a négy oldalán lévő ábrák segítségével a gyerekek egyedül is könnyen el tudták mondani, hogyan lesz a felhőből eső, az eső hogy folyik a tengerbe, majd a nap hatásásra a tengervízből újra felhő.

Szerdán, amíg a kicsik sószobában voltak, a nagyokkal éredekes kísérleteket végeztünk a vízzel, illetve annak szilárd állapotú formájával. Mindenki kapott egy jégkockát, melyre szívószállal levegőt fújtunk és azt vettük észre, hogy kis idő múlva lyuk keletkezett a jégen. Ezután megnéztük hogyan változik a hőérzetünk jéghideg és meleg víz hatására. Három tálba töltöttünk vizet: az egyikbe meleget a másikba langyosat a harmadikba jéghideget (még jégkockát is dobtunk bele). Először a bátor jelentkező a két szélsőbe tette a kezét, melyekbe a jéghideg és a meleg víz volt, majd pár másodperc múlva a langyosba, azt tapasztalta, hogy amelyik keze a hideg vízben volt, az melegnek érezte a langyos vizet, amelyik a melegben, az hidegebbnek. Természetesen a végére mindenki felbátorodott és jelentkezett a kísérletre. Hogy a kicsik se maradjanak ki a jeges mókából, egy virágformákat készítő jégkockatartóba vizet töltöttünk és a virágok közepébe madzagot tettünk. Másnap, mikor megfagyott a jég, az akasztójánál fogva feltettük egy ágra a „jégvirágokat” és közösen figyeltük meg, hogyan olvadnak el.

A héten még megismerkedtünk egy mesebeli  kis Hótündérrel és egy téli versikét is tanultunk. Játszottunk „Pingvinek a jégen” játékot zenére, melynél rendkívül élvezték a gyerekek, hogy az egyre „olvadó jégtáblán” (egy lepedőt hajtottam a lábuk alatt egyre kisebbre) kellett összekapaszkodva egyensúlyozniuk. 

Fényképek megtekinthetők itt

2016. január 4-8.

A két hetes téli szünet, pihenés után jó volt újra találkozni, mesélni, kivel mi történt ebben az ünnepi időszakban.

Ezen az első héten még a karácsony eseményeihez kapcsolódtak témáink: beszélgettünk újévi népszokásokról, jókívánságokról, megemlékeztünk Vízkereszt ünnepéről. Segítségünkre volt Gryllus Vilmos Beköszöntő c. éneke, melyet a hét végére már szinte meg is tanultunk. Örömteli volt, hogy egyik nagycsoportosunk a sok-sok tárgyi újévi jókívánság mellett azt fogalmazta meg, hogy „mindig maradjon a szeretet köztünk”. Mit is lehetne erre mondani? Teljesüljön e 7 éves gyermek szép gondolata a 2016-os évben!

Az otthon töltött időről beszélgettünk szóban, megjelenítettük rajzban. Hoztam a gyerekeknek karácsonyi csomagolópapírt, ennek formáit (karácsonyfa, ajándék) felhasználhatták rajzaikban. A szépítésre, befejezésre több nap is a gyerekek rendelkezésére állt, így igazán szép munkák születtek. A kész képeket pénteken néztük meg közösen, ekkor volt lehetőség az átélt élmények elmesélésére.

Szerettünk volna január 6-án elsétálni a Városházához Betlehem nézőbe, de ez a zord időjárás miatt elmaradt. Másik nap sem jutottunk el, így vershallgatás formájában (József Attila: Betlehemi királyok), illetve a matematika foglalkozás kerettörténetében emlékeztünk meg a Háromkirályokról. Boldizsárunk nekünk is van: őt névnapján, Armit pedig szülinapján köszöntöttük ezen a szerdai napon

A gyerekek emlékeztek, hogy tavaly ilyenkor tanultuk a Komatálat hoztam kezdetű játékot. Közkívánatra összeszedtük, hogy milyen finomságok kerüljenek a komatálba (kalács, tojás, dió, alma, kolbász, hmm …) s ismét játszottuk ezt a vendégeskedős játékot. Dallam, szöveg, játékszabály – egyik felelevenítése sem okozott gondot a gyerekeknek.