Az
őszi szünetről visszaérkezve mindenki meggyógyult, teljes erőbedobással
készülhettünk a hagyományos Márton napunkra.
A
nagyobb gyerekek emlékeztek, hogy milyen szokások jellemzőek erre az ünnepre,
örömmel elevenítették fel korábbi emlékeiket. A hét során szépen előkerültek
énekeink (Ich geh’ mit meiner Laterne, Szent Mártonnak ünnepén), s hogy bővítsük
a repertoárt, a Laterne, Laterne kezdetűt is megtanultuk. Mesekönyv
segítségével beszélgettünk Szent Mártonról, az ő segítőkészségéről, jóságáról,
szerénységéről. A könyvet bármikor elővehették a gyerekek, s ők éltek is ezzel
a lehetőséggel: szívesen nézegették a képeket.
Ebben
az évben egyszerű, de mutatós lámpásokat készítettünk. Egy hatszögletű üveget
bevontunk zöld gyűrtpapírral, amire színezett libák képei, csillagok kerültek.
Ez a technika a kicsiknek is sikerélményt adott. Szerdára már el is készültünk,
így énekelgetés és libasorban vonulás közben örömmel próbáltuk ki, milyen szépnek
látszik a gyertya fénye. Csütörtökön vendégségbe mentünk: a Csibe csoportban
tekinthettük meg a Cica csoportosok dramatizálását, mely Mártonnak a koldussal
való találkozását elevenítette fel. Természetesen közös éneklés zárta
együttlétünket.
A
pénteki napot izgatottan várták (leginkább) a nagyok, ők tudták, hogy más ez a reggel,
mint a többi. Besötétítettük a csoportszobát, az asztalokra lámpások kerültek,
s két nagylány mindenkinek megterített. Barnus, mint egykor Szent Márton,
étellel kínálta társait, s a finom kalácshoz kakaó is járt. Közben Márton napi
énekeket hallgattunk, a gyerekek örömmel fedezték fel az általunk is tanultakat.
Az ebédnél folytathattuk a hagyományokat: libanyakból készült finom húslevest,
sült libát és lúdláb sütemény kaptunk a konyhás néniktől. Petra anyukája
mutatós és finom liba formájú kekszet sütött nekünk, amit nagy örömmel osztott
szét a kislány.
Délután
együtt gyülekeztünk a lámpásos felvonuláshoz. Nem csak az óvoda, hanem az
iskola lelkes tanulói is beálltak a sorba, így igazán hosszú menetet alkotva
sétáltunk lámpásainkkal a Művelődési házhoz. Mikor már mindenki leért,
látványos tűzgyújtásban lehetett részünk: igazi lovas keltette életre a
lángokat. Finom innivalóval, libazsíros kenyérrel, pogácsával vendégeltek meg
bennünket, majd a nagyteremben néptáncbemutató, táncház, mese várta a legkitartóbbakat.
Köszönjük a Művelődési ház programszervezését, emlékezetes estét szerezve ezzel
a gyerekeknek.
Fényképek megtekinthetők itt