Heti
témánk: Magyar népdal és költészet hete
A
hét első napján beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy miként keletkeztek a
népdalok, mit is jelent a népköltészet. Hogy számukra érthető legyen a
népköltészet fogalma, felelevenítettük a szeptemberi népmese napját,
felsoroltunk általuk ismert népmeséket. Megemlítettem a gyerekeknek az ünnephez
kapcsolódó közös népdal éneklést, és eljátszottuk a tavalyról már jól ismert
„Ennek a gazdának” kezdetű dalt. Szerdán már izgatottan várták, hogy átmenjünk
a rendezvényterembe, ahol összegyűlt az óvoda apraja-nagyja és együtt
játszottuk el a már említett éneket. Igen tetszett nekik, hogy Ani néni
vezetésével a közös énekben hol egész lassan, hol gyorsan vezette a gazda a
lovait, s ennek megfelelő tempóban meneteltünk. Móricz Zsigmond Fillentő c.
elbeszélésének meghallgatása után tértünk vissza a csoportszobába.
Heti
témánkat szerettem volna összekapcsolni az ősszel, ezért olyan mondókát és
népmesét választottam, melyben őszi időjárás és őszi gyümölcs szerepel. Így
esett a választás a dióra. Kitaláltunk egy játékot, melybe beleszőttük egy „diós” mondókát, egy népdalt és egy verset is. A gyerekeknek
tetszett, hogy diófává változtunk, örömmel énekelték velem a „Kiszáradt a
diófa” kezdetű éneket. Természetesen igazi dió törésére és csemegézésére is sor
került a héten. Barkácsolás alkalmával dióhéjat festettünk, kik-ki választása
alapján katicát vagy teknőst készíthetett a fél dióhéjából.
Fényképek megtekinthetők itt
Fényképek megtekinthetők itt