2018. február 19-23.

Igaz, hogy az elmúlt héten már a közelgő tavaszra gondoltunk, mégis örültünk, hogy „besegített”az időjárás és végre esett a hó, mert ebben a tanévben még nem is beszélgettünk a tél örömeiről. Sőt, így nemcsak beszélgetni tudtunk, hanem át is éltük, megtapasztaltuk a havazás nyújtotta lehetőségeket. Kihasználtuk a remek alkalmat, és kísérleteket végeztünk a gyerekekkel a jéggel és a hóval. Először megbeszéltük, majd megfigyeltük miből lesz a hó és a jég, illetve mi lesz a hóból és a jégből a meleg hatására. Amíg előkészültünk a kísérletekhez, megkértük Ancsa nénit, hogy egy tálban hozzon fel az udvarról havat. Mindenki tenyerébe tettünk egy kis kupac havat, a gyerekek nagyon élvezték, ahogy a hideg hó a meleg kezükben elolvadt. Ezután szívószállal jeget fújtunk, megnéztük hogy vág lukat a meleg levegő a kemény jégkockába. Kitettünk egy tálba vizet az ablakba és vártuk, mikor fagy meg. Több verset, mesét is olvastunk a télről, a hóról. Játszottunk zenére „téli sportosat”,  imitáltuk a szánkózást, a síelést, a snowboardozást, valamint játszásiból hógolyóztunk és építettünk egy nagy hóembert is. Vizuális tevékenység során egy névre szóló hóemberes ajtódíszt készítettünk, mely egyszerű, de mégis mutatós és ötletes munka lett. Természetesen nemcsak a szobában eljátszottuk, hanem kint az udvaron igazából is hógolyóztunk, csúszkáltunk, élveztük a tél végén érkezett havat.

2018. február 12-16.

E heti témánk alapját zenehallgatási anyagunk adta: Winter ade! – elköszönünk a téltől, várjuk a tavaszt. Kiegészítettük ezt az ötletet az évszakok neveinek gyakorlásával (ami éppen jól jött, mert eléggé elfelejtették a gyerekek a megnevezéseket), illetve elővettük az ősszel és a tavalyi télen tanultakat. Sok ismétlést iktattunk be a hétre, kevésbé új dal vagy mondóka tanulását, s ez összecsengett azzal, hogy csoportunk fele lebetegedett, így a hiányzók sem maradtak le az újdonságokról. Az őszi énekekre, mondókánkra elég jól emlékeztek a gyerekek, s mivel kevesen voltunk, egyéni gyakorlásra is volt lehetőség, türelmesen megvárták egymást az őzgidák. A kisebb létszám miatt több lehetőség volt mozgásos játékok beiktatására is. A hét összefoglalásaként pénteken a tépőzáras-évszakos szemléltető eszközünket használva igyekeztünk a tanultakat rögzíteni, itt előkerültek ismerős, de régen hallott szókincsek is (pl. gyümölcsök, színek, különböző igék).

Vizuális tevékenységként festettünk, ez már régen fordult elő. Az alapötletet (Winter ade, der Frühling kommt) megjelenítve két képet készítettünk: egy havas télit és egy napos-pillangós tavaszit. Az elkészült képeket egy kinyitható ablakkeretbe ragasztottuk, így még szemléletesebb lett az évszakváltás időszaka. Többféle 4 évszakos képet is hoztam a gyerekeknek, amit lelkesen színezett az éppen jelen lévő egészséges csapat.

2018. február 5-9.

A hétfői, jelmezes mulatozást követő napokban arról beszélgettünk, hogy lassan véget ér a farsangi időszak, s az utolsó három napot „farsang farkának” nevezzük. Ennek kapcsán szóba került a hét végén kezdődő mohácsi busójárás is. Megnéztünk két rövid videót, mely bemutatott néhány izgalmas jelenetet, mint például az álarcos, zajos felvonulást, máglyarakást, ágyúzást. Kicsik és nagyok érdeklődéssel figyelték a képsorokat. Ehhez a beszélgetés témához kapcsolódott vizuális tevékenységünk: busó fejet készítettünk rajzolással, ragasztással. Az egyszerű technikát a kisebbek is könnyedén elsajátították, körkörös rajzoló mozdulattal készült el a busó feje, majd ráragasztották az előre kivágott szemeket, szarvakat, nyelvet. A nagyobbak önállóan, a kisebbek kis segítséggel ragasztották, pödörték fel a kihajtogatós ördög-nyelvet. A héten többször játszottunk, táncoltunk zenére, így búcsúztunk el a vidám farsangi időszaktól.

2018. február 5. Itt a farsang, áll a bál!

Végre elérkezett a gyerekek által igen kedvelt farsangi jelmezbál napja!

Maszkákkal, zenével, tánccal igyekeztünk elűzni a telet, hogy elérkezhessen tavasz-tündér, a természet ébredése. Most minden kisgyerek álma valóra válhatott, hiszen belebújhatott a hőn áhított hős, királynő, vagy bármi nemű figura bőrébe. Jelmez bemutatót tartottunk, sokat táncoltunk, ettünk-ittunk a szülők által hozott finomságokból, amit ezúton is köszönünk! Vidámságunkat fokozta, hogy három bohócunk (a mazsolás Márti néni, Éva néni és Lilla néni) műsorán szórakozhattunk. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy:

Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,

Járjátok a bolondját:

Dínomdánom, vigalom -

Nincs a táncra tilalom!

Maskarások, bolondok,

Rázzátok a kolompot:

Takarodjon el a tél -

Örvendezzen, aki él!

(Sarkady Sándor: Farsang)

Fényképek megtekinthetők itt

2018. január 29-február 2.

Folytattuk előző heti mackós készülődésünket, sőt, pénteken elérkezett a tél végét megjósoló Gyertyaszentelő napja.

Német nyelvű foglalkozásainkon Hampelmann barátunk segítségével nem csak a medvékről, hanem társaikról is tanultunk. Ismerkedtünk különböző állatok neveivel, próbáltuk szétválogatni őket lakhelyük szerint (háziállatok, erdei állatok, vízben élők). Mozgásos játék formájában egy-egy állathoz egy-egy mozdulatot is kapcsoltunk, utánoztunk. Ezzel a játékkal igyekeztem előkészíteni a „Mese a medvebocsról, aki madár akart lenni” című mesét, melyet németül hallhattak a gyerekek. A párbeszédes forma, a bábozás segítette a megértést, a gyerekektől pozitív visszajelzéseket kaptam.

Vizuális tevékenységként a múlt héten készített mackókat kínáltuk meg egyik kedvenc elemózsiájukkal: sárga krepp papírból mézcseppeket készítettünk, melyeket egy mackó mintás papírtányérra ragasztgattunk. Hét közben többféle a témánkhoz kapcsolódó színezőből is válogathattak a gyerekek – szerencsére elég kedvelt tevékenység ez a körükben.

Csütörtökön, a Mackó nap keretében vendégül láttunk sok-sok bundás kedvencet. A hagyományoknak megfelelően volt reggeli maci „keresztelő”, sok-sok játék a macikkal, bemutatkozás (mely során mindenki elmesélhette, honnan kapta a maciját, miért pont őt hozta el az óvodába), mackó kiállítás, séta a többi csoporthoz. Anyukáink medve napra illő finomságokkal láttak el bennünket: maci formájú kekszet, Pom-bär-t, mackós gumicukrot nasizhattak ezen a napon a gyerekek. Ebéd után mindenki az otthonról hozott kedvencével bújhatott ágyba, így még jobban esett a napközbeni pihenés, szunyókálás.

Fényképek megtekinthetők itt