Szeptemberi-októberi énekek, versek

1, 2, Polizei

3, 4, Offizier

5, 6, alte Hex’

7, 8, guten Nacht
9, 10, schlafen geh’n!

Réce, ruca, vadliba,

jöjjenek a lagziba!

Kést, kanalat hozzanak, 

hogy éhen ne haljanak!

Ha jönnek, lesznek,

ha hoznak, esznek.

Mein Kopf ist rund, mein Kopf ist rund,

er hat zwei Augen, Nas’ und Mund.

Auch Haare hat er obendrauf,

die Ohren hängen nebenan,

der Hals, das ist zum Drehen dann.

Fésüs Éva: Őszi kirándulás (részlet)

Nagyapó és Zsuzsika 

szőlőskertbe mentek,

kis kosárba, mázas tálba 

szóló szőlőz szedtek.

Édesebb volt, mint a méz

nyári naptól érett,

aranyhangon muzsikáltak

fölötte a méhek.

Meine fünf Fingerlein

kaufen heut’ zusammen ein:

Der kauft Kirschen,

der kauft Birnen,

der kauft Pflaumen,

der kauft Beeren und der –

man glaub es kaum:

die Obst von einem Apfelbaum.

Osvát Erzsébet:

Jött őszanyó hideg széllel

Jött őszanyó 

hideg széllel, 

aranysárga 

vízfestékkel, 

sárgák lettek 

a levelek, 

fújtak, fújtak 

őszi szelek.

Fújtak, fújtak 

őszi szelek 

lehullottak 

a levelek.

Ott vannak 

a fák alatt.

Látod a sok 

aranyat?

Énekek kottái itt

2016. október 24-28.

A hét témája: az ősz színei

Az ősz remek lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerekek csodálatos és változatos színeket lássanak. Ezt kihasználva tettünk egy nagy sétát a szabadban, és szebbnél szebb formájú, színű faleveleket gyűjtöttünk – melyeket még aznap le is préseltünk. A színpompás levelek kapcsán elmondtuk Osvát Erzsébet: Jött őszanyó hideg széllel c. versét, melyet néhány ismétlés után már jól fel tudtak idézni a gyerekek. Sőt: voltak olyan jelentkezők, akik önállóan, egyedül mondták el versünket.

Zenehallgatás során Gryllus Vilmos őszi dalait hallgattuk, és közben eljátszottuk, hogy mi is kicsi falevelek vagyunk, lehullunk a földre. A zenét összekapcsoltuk a mozgással, így a kisebbek is élvezték a játékot, figyeltek a muzsikára.
A hét vége felé az összegyűjtött levelekből állatos képeket készítettünk. Én is összeállítottam egy pillangót, ötletadó bemutató darabként. A gyerekek is megmozgatták fantáziájukat, így születtek dínók, sünik, halak és szarvasok. A felragasztott falevél képeket hozzá illő rajzokkal egészítettük ki.

Fényképek megtekinthetők itt

2016. október 17-21. Vitaminhét az óvodában

Előzetes felhívásunknak megfelelően ez a hét az őszi gyümölcsökről, zöldségekről szólt. A csalamádékészítés hagyományát megőriztük, a gyerekek most is örömmel tevékenykedtek: sárgarépát pucoltak, paprikát mostak és daraboltak, karfiol szedegettek szét rózsáira. Kicsik is, nagyok is megtalálták maguknak a megfelelő munkát, s természetesen a kóstolásban is aktívan vettek részt. A gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére az előző évektől eltérően (amikor gyülölcssalátát készítettünk) más programot terveztünk. Játékos vetélkedőkkel igyekeztünk felhívni a gyerekek figyelmét a gyümölcsevés fontosságára, így hétfőn almaevő verseny volt (bekötött szemmel kellett kitapogatni a tányérban lévő almakockákat), kedden szőlőevő verseny (amit csak fogpiszkálóra felbökve lehetett megenni), szerdán banánevő verseny (a gyümölcshöz csak késsel és villával szabadott hozzáérni) zárta a délelőttöt. Sok gyerek jelentkezett egy-egy fordulóra, helyezettek nem voltak, minden bátor résztvevő kapott matricát jutalmul. Pénteken körtéből és szőlőből barkácsoltuk sünit, amit hazavihettek a gyerekek.

Sok-sok mese, ének, mondóka kapcsolódik a gyümölcsökhöz, így nem volt nehéz válogatni ezen a területen. Nagy örömömre az őzgidák spontán helyzetben is sokszor éneklik, mondják a tanult német anyagokat, egyik kedvencük a „Der Herbst” – pedig ezt 2 évvel ezelőtt tanította főiskolai hallgatónk. Kihasználva lelkesedésüket, idén megtanítottam a 2. és 3. (gyümölcsös) versszakokat is. Szemléltető képekkel igyekeztem érthetővé tenni számukra az új szöveget, illetve mozgással kísérve el is mutogattuk (zenére táncoltuk) a frissen tanultakat. Egy új mondóka (Fingerspiele) is belefért a hétbe, amihez illusztrációt is készítettünk. A szövegben szereplő gyümölcsök nevének megértése volt a cél, amikor a tenyérnyomat-fa ágaira ragasztgattuk a megfelelő képeket. Pénteken, a hetünket egy olyan mese zárta le, amely német nyelvterületen rendkívül közkedvelt: nincs olyan gyermek, aki ne ismerné. A „Die kleine Raupe Nimmersatt” című történetet mondtam el a gyerekeknek, átdolgozva párbeszédes formába, síkbábokkal segítve a szöveg megértését. Csendben, figyelmesen hallgatták ezt a mesét, az ő ilyen jellegű visszacsatolásuk számomra is igazán örömteli, motiváló erővel bír.

Köszönjük a kedves szülőknek a sok-sok finomságot, amivel elhalmoztak minket a hét során.

Fényképek megtekinthetők itt

Október 17-21-ig lesz óvodánkban a "Vitaminhét", mellyel szeretnénk felhívni a gyerekek figyelmét az őszi termények gazdagságára, az egészséges táplálkozás fontosságára.

A mindennapos gyümölcsfogyasztást játékos vetélkedőkkel tervezzük színesíteni, csütörtökön csalamádét készítünk.

Kérjük, ezen a héten mindenki hozzon némi gyümölcsöt, csalamádé alapanyagot (paprika, sárgarépa, káposzta, karfiol, stb.)

Köszönjük az adományokat!

2016. október 3-7.

Egyik emlékezős nap követi a másikat: az előző hét péntekje után most hétfőn a zene világnapjára emlékeztünk. Hasonlóan a meséhez, az ének-zene is hozzátartozik az óvodai élet mindennapjaihoz, a gyerekek ösztönösen figyelnek, „átlényegülnek”, ha zenét, énekszót hallanak. Most egy kicsit különlegesebb élményt szerettünk volna nyújtani a gyerekeknek, így meghívtuk a Diabelli Művészeti Iskola tanárait, tartsanak egy kis hangszerbemutatót. Élvezettel hallgatták a gyerekek a nekik szóló dallamokat, s természetesen a közös éneklés sem maradt el. Köszönjük a zenészek látogatását, a hangszeres zene által nyújtott élményt.

Ha éppen nincs kéznél egy furulya, vagy dob, akkor is tudjuk kísérni énekünket, méghozzá a saját testünkkel. Az emberi test - a fejtől kezdve egészen a lábujjig maga is egy hangszer. Rengeteg módon csalhatunk ki magunkból ritmikus hangokat, gondoljunk csak a lábfejjel vert ütemre, a dobolásra a combunkon, a csettintésre, stb. Ebből a gondolatból következett, hogy ezen a „németes” hetünkön ismételjük át a testrészekről tanult szókincset, illetve az ehhez tartozó főnevek mellé a sokat használt cselekvések kifejezéseit. Egyik kedvenc játékunkkal (Was machen wir so gerne hier im Kreis?”) a gyerekek már nagyon sok mozdulatot meg tudnak nevezni, lelkesen, aktívan használják a német igéket.

A testrészekhez kapcsolódóan tanultunk egy kis mondókát, amelyet akár elmutogatva, akár rajzolgatás közben is tudunk mondogatni. Ehhez a pár sorhoz kapcsolódott e heti vizuális tevékenységünk: egy fej formát és az érzékszervek képét kellett összeilleszteni, összeragasztani.

A tavaly év végi kirándulásunk utó-ötleteként merült fel, hogy látogassunk el a Tettyei Mésztufabarlangba (májusban ez lett volna az esőprogram). A megfelelő időjáráson izgulva készültünk középsőseinkkel, nagycsoportosainkkal erre a napra, mely végül kedvezően alakult. Szerencsére terveink szerint indulhattunk a buszmegállóba, hogy „igazi” utasként, a tömegközlekedés eszközével eljussunk a Tettyére. A megbeszélt időpontban már vártak minket a barlangnál, idegenvezető segítségével járhattuk végig a tekervényes járatokat. Örömmel fedezték fel a gyerekek a Hoppla meséiből ismert sárkányt, akit még meg is lehetett simogatni. A visszautazás előtt volt időnk a játszóteret birtokba venni – mindig különleges élmény a tettyei játékokat használni.

Fényképek megtekinthetők itt

Gyerekszáj

Sch. Máté (3,5 éves) lelkesen meséli, miután visszaért az óvodába a focizásról:

- Képzeld el, én össze-vissza RUKKÁLTAM!