Egyik
emlékezős nap követi a másikat: az előző hét péntekje után most hétfőn a zene
világnapjára emlékeztünk. Hasonlóan a meséhez, az ének-zene is hozzátartozik az
óvodai élet mindennapjaihoz, a gyerekek ösztönösen figyelnek, „átlényegülnek”,
ha zenét, énekszót hallanak. Most egy kicsit különlegesebb élményt szerettünk
volna nyújtani a gyerekeknek, így meghívtuk a Diabelli Művészeti Iskola
tanárait, tartsanak egy kis hangszerbemutatót. Élvezettel hallgatták a gyerekek
a nekik szóló dallamokat, s természetesen a közös éneklés sem maradt el.
Köszönjük a zenészek látogatását, a hangszeres zene által nyújtott élményt.
Ha
éppen nincs kéznél egy furulya, vagy dob, akkor is tudjuk kísérni énekünket,
méghozzá a saját testünkkel. Az emberi test - a fejtől kezdve egészen a
lábujjig maga is egy hangszer. Rengeteg módon csalhatunk ki magunkból ritmikus
hangokat, gondoljunk csak a lábfejjel vert ütemre, a dobolásra a combunkon, a
csettintésre, stb. Ebből a gondolatból következett, hogy ezen a „németes”
hetünkön ismételjük át a testrészekről tanult szókincset, illetve az ehhez
tartozó főnevek mellé a sokat használt cselekvések kifejezéseit. Egyik kedvenc
játékunkkal (Was machen wir so gerne hier
im Kreis?”) a gyerekek már nagyon sok mozdulatot meg tudnak nevezni,
lelkesen, aktívan használják a német igéket.
A
testrészekhez kapcsolódóan tanultunk egy kis mondókát, amelyet akár
elmutogatva, akár rajzolgatás közben is tudunk mondogatni. Ehhez a pár sorhoz
kapcsolódott e heti vizuális tevékenységünk: egy fej formát és az érzékszervek képét
kellett összeilleszteni, összeragasztani.
A
tavaly év végi kirándulásunk utó-ötleteként merült fel, hogy látogassunk el a
Tettyei Mésztufabarlangba (májusban ez lett volna az esőprogram). A megfelelő
időjáráson izgulva készültünk középsőseinkkel, nagycsoportosainkkal erre a napra,
mely végül kedvezően alakult. Szerencsére terveink szerint indulhattunk a
buszmegállóba, hogy „igazi” utasként, a tömegközlekedés eszközével eljussunk a
Tettyére. A megbeszélt időpontban már vártak minket a barlangnál, idegenvezető
segítségével járhattuk végig a tekervényes járatokat. Örömmel fedezték fel a
gyerekek a Hoppla meséiből ismert sárkányt, akit még meg is lehetett simogatni.
A visszautazás előtt volt időnk a játszóteret birtokba venni – mindig
különleges élmény a tettyei játékokat használni.
Fényképek megtekinthetők itt
Fényképek megtekinthetők itt