2016. október 21., péntek

2016. október 17-21. Vitaminhét az óvodában

Előzetes felhívásunknak megfelelően ez a hét az őszi gyümölcsökről, zöldségekről szólt. A csalamádékészítés hagyományát megőriztük, a gyerekek most is örömmel tevékenykedtek: sárgarépát pucoltak, paprikát mostak és daraboltak, karfiol szedegettek szét rózsáira. Kicsik is, nagyok is megtalálták maguknak a megfelelő munkát, s természetesen a kóstolásban is aktívan vettek részt. A gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére az előző évektől eltérően (amikor gyülölcssalátát készítettünk) más programot terveztünk. Játékos vetélkedőkkel igyekeztünk felhívni a gyerekek figyelmét a gyümölcsevés fontosságára, így hétfőn almaevő verseny volt (bekötött szemmel kellett kitapogatni a tányérban lévő almakockákat), kedden szőlőevő verseny (amit csak fogpiszkálóra felbökve lehetett megenni), szerdán banánevő verseny (a gyümölcshöz csak késsel és villával szabadott hozzáérni) zárta a délelőttöt. Sok gyerek jelentkezett egy-egy fordulóra, helyezettek nem voltak, minden bátor résztvevő kapott matricát jutalmul. Pénteken körtéből és szőlőből barkácsoltuk sünit, amit hazavihettek a gyerekek.
Sok-sok mese, ének, mondóka kapcsolódik a gyümölcsökhöz, így nem volt nehéz válogatni ezen a területen. Nagy örömömre az őzgidák spontán helyzetben is sokszor éneklik, mondják a tanult német anyagokat, egyik kedvencük a „Der Herbst” – pedig ezt 2 évvel ezelőtt tanította főiskolai hallgatónk. Kihasználva lelkesedésüket, idén megtanítottam a 2. és 3. (gyümölcsös) versszakokat is. Szemléltető képekkel igyekeztem érthetővé tenni számukra az új szöveget, illetve mozgással kísérve el is mutogattuk (zenére táncoltuk) a frissen tanultakat. Egy új mondóka (Fingerspiele) is belefért a hétbe, amihez illusztrációt is készítettünk. A szövegben szereplő gyümölcsök nevének megértése volt a cél, amikor a tenyérnyomat-fa ágaira ragasztgattuk a megfelelő képeket. Pénteken, a hetünket egy olyan mese zárta le, amely német nyelvterületen rendkívül közkedvelt: nincs olyan gyermek, aki ne ismerné. A „Die kleine Raupe Nimmersatt” című történetet mondtam el a gyerekeknek, átdolgozva párbeszédes formába, síkbábokkal segítve a szöveg megértését. Csendben, figyelmesen hallgatták ezt a mesét, az ő ilyen jellegű visszacsatolásuk számomra is igazán örömteli, motiváló erővel bír.
Köszönjük a kedves szülőknek a sok-sok finomságot, amivel elhalmoztak minket a hét során.

Fényképek megtekinthetők itt