Szép Tündérország támad föl szívemben 

Ilyenkor decemberben. 

A szeretetnek csillagára nézek, 

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 

Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, 

S amit az élet vágott, 

Beheggesztem a sebet a szívemben, 

És hiszek újra égi szeretetben, 

Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet 

Hallok, szomorún nézek, 

A kis Jézuska itt van a közelben, 

Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, 

S ne csak így decemberben. 

(Juhász Gyula: Karácsony felé)

Decemberben szívünk minden szeretetével készítettük apró ajándékunkat, 
vártuk az Ünnepet. 

Békés, boldog Karácsonyt és Új esztendőt kívánunk!

2015. november 30 - december 7. Mikulásvárás

A gyermekek számára az egyik legfontosabb és legizgalmasabb esemény, a Mikulás érkezése. Ezen a héten erre a várva várt napra készültünk, új verssel, énekekkel és kis papír Mikulások készítésével. Beszélgettünk arról, más országokban hogyan várják a gyerekek a „nagyszakállút”, megemlítettük, hogy idén ellátogat Magyarországra az „igazi” Mikulás a finn Joulupukki.  A hét elején ének-zene foglalkozáson a hallásunkra és a memóriánkra volt szükség, a furulyás dalfelismerő játék során. Furulyán elhangzott mikulás dalok dallamát először a gyerekek ügyesen felismerték, majd közösen elénekeltük őket. A következő két napban vendégünk volt főiskolai hallgatónk Vivien, aki vizuális foglalkozást tartott a gyerekeknek, melyen wc-papír gurigából készítettünk ötletes kis Mikulásokat. A kisebbeknek segítettünk megrajzolni a Télapók arcát és felragasztani a színespapírt a gurigákra, a nagyobbak az elkészített mintát lesve, önállóan rajzoltak, ragasztottak, csak a hajtogatásnál igényeltek némi segítséget. A kis Télapók az öltözőnket díszítik. Matematika foglalkozáson színes papírból kivágott mikulás csizmákra ragasztottak a nagyok sormintát (fenyőfát, rénszarvast és hópihét), a minták helyes sorrendjére mindenki nagyon figyelt. A hét második felében Zelk Zoltán: Télapó és hóember című meséjét báboztam el a gyerekeknek, melyet érdeklődve figyeltek, a történet végén, mindenki bekukkanthatott a paraván mögé. Több alkalommal elmondtuk a héten Horváth P. Pál: Télapó című új versét, melyet a Mikulás érkezésére tanultunk. A hét meglepetése volt, Fésűs Éva: Becsületes megtalálók című mesejátéka, az óvó nénik előadásában. Mindenki vidám arccal nézte a műsort, melynek végén a Mikulás és segítő manói és krampuszai szaloncukrot osztottak a lelkes közönségnek.

Következő hétfőn elérkezett a nap, amire minden kisgyerek izgatottan készült. Körbeültünk a szőnyegen, s még vártuk a Mikulást, mindenki elmesélte otthon mit hozott a csizmájába előző nap. Mikor meghallottuk a csengőszót, énekelni kezdtünk, hogy a Télapó tudtára adjuk, hogy már nagyon várjuk. Elmondtuk a versikénket, még egy dalt énekeltünk közösen, ezután mindenki egyesével átvette a névre szóló kis csomagját. Az ünnepség végén Télapó „szaloncukoresőt” szórt a gyerekeknek, akik villám gyorsan kapkodták a finomságokat. Délután boldogan vitte haza mindenki az ajándékcsomagját. 

Fényképek megtekinthetők itt

Énekek, versek

Ich bin ich

und du bist du,

komm mit mir,

wir tanzen rundherum.

Tóthárpád Ferenc:

Körtefa, almafa

Körtefa, almafa, szilvafa, ringló,
érik a szőlő, vesszőn ringó.
Dinnye, kökény és áfonya,
télbe kacsingat a naspolya.
Birsalma és mogyoró…
s még az őszben az a jó,
földre pottyan a dió!

Rischel, raschel,

tipp, tipp, tapp.

Läuft ein Igel

durch den Garten,

kann den Abend

kaum erwarten.

Tordon Ákos: Libabolt

– Libapapucs kapható! –
gá-gá-gágog Lúdanyó.
– Válogathat minden liba,
van itt piros, sárga, lila,
zöldesbarna, szürkéskék...
Nézzék, itt a feketék!
Príma papucs, el nem vásik,
soha többé nem kell másik!
Minden méret kapható!
Minden papucs eladó!

Hosszú a sor, rövid a nap,
de a végén mindenki kap
papucsot a lábára,
csak teljék az árára.

Énekek kottái itt

2015. november 16-27.

„Ősz apóka előveszi

festővásznát, ecsetét,

színesíti a lombokat,

ebben leli a kedvét.”

Minket is megihletett az ősz sokszínűsége. Segítségünkre volt a novemberi gyönyörű időjárás, szinte minden nap tudtunk az udvaron játszani – a falevelekkel is. Fiúk, lányok élvezettel halmozták fel a kupacokat, majd bele is feküdtek a puha levél ágyikóba. Sétára, különböző formájú és színű levelek gyűjtésére is volt alkalmunk.

A csoportszobában összehasonlítottuk a gyűjtött kincseket, csoportosítottuk színük, alakjuk szerint, majd projektoros vetítés során idéztük meg az őszi erdő színpompáját. Az árnyalatok gazdagságát próbáltuk megjeleníteni festéssel: a megfelelő színű festékpöttyöket szívószállal fújtuk, így varázslatos összemosódások születtek a levélsablon körvonalán belül. A gyerekeknek igen tetszett ez a vizuális játék, örömmel vettek rész benne kicsik és nagyok.

A „németes” héten is folytattuk az előző heti témát, segítségünkre volt ebben egy új őszi ének: „Falle, falle Blätter”. A szókincs gyakorlására több játék is előkerült: egyrészt Hampelmann barátunkkal levél koszorút készítettünk (egyenlőre a megfelelő színek megértése, felismerése volt a feladat), másrészt a hét vége felé társasjátékot játszottunk ezzel a csomagoló papírra készített őszi levelekkel. A dobókockára a tanult színekből készült leveleket ragasztottam, dobás után itt már meg is kellett nevezni az adott színt.

Elmeséltem a gyerekeknek a kis sün történetét, aki leleményes volt: tüskéi ellenére meg lehetett simogatni, miután meghempergette magát az avarban. Az őszi színekből készült levélnyomatunkat is sünit formázó rajzlapra készítettük, emlékezve a mese főszereplőjére. Egy rövid kis sünis mondókát is tanultunk, ennek gyakorlását beépítettem a közös társasjátékba: a kocka egyik oldalára egy sün képét tettem, ez jelentette azt, hogy mondjuk el közösen az tanult mondókát.

Örömmel elevenítettük fel tavalyi énekünket: „Der Herbst, der Herbst, der Herbst ist da!”, amit az őszi kalapokkal el is játszottuk. Új énekünkhöz is társult körjáték, így még könnyebben tanulták meg a gyerekek a dallamát, szövegét egyaránt.

2015. november 2-13.

Az őszi szünet utáni időszak a Márton napi készülődés jegyében telt.

Mind magyar, mind német nyelvterületen gazdag hagyománya van, miként emlékeznek meg az emberek Szent Mártonról, akinek története leginkább jószívűsége, szerénysége miatt szállt apáról fiúra. Mi is felelevenítettük életének főbb eseményeit, beszélgettünk példamutató tetteiről. A közismert Márton napi liba motívum átszőtte énekeinket, körjátékainkat, meséinket, vizuális tevékenységeinket, s tanultunk egy új verset is: Tordon Ákos Libabolt c. költeményét.

Az idei lámpásaink készítéséhez természetes anyagokat használtunk: gyűjtögettünk vékony botokat, amelyeket méretre szabdalva ráragasztottunk egy kisebb üvegre, majd madárberkenye bogyókból fűzött lánccal díszítettük a lámpást. Még a legkisebbek is lelkesen szedegették az apró faágakat, türelmesen, ügyesen használták a tűt a fűzér készítésénél.

November 11-én minden évben dramatizált játékkal emlékezünk meg Szent Mártonról. Idén mi, Őzike csoportosok készültünk erre az eseményre. A nagycsoportosok között felosztottuk a történet szereplőit (Márton, koldus, emberek, libák), díszleteket készítettünk, néhányszor próbáltunk, majd szerdán két alkalommal is eljátszottuk a többi óvodásnak. A szereplők bátran, ügyesen jelenítették meg Szent Márton és a koldus találkozását.

Az esti lámpásos felvonuláson a látványtó felé vettük az irányt. Hosszú kígyózó sorban haladt az óvoda apraja-nagyja, szép látványt nyújtva a világító mécsesekkel. A Művelődési Ház vendégeiként gyönyörködhettünk a tábortűzben, falatozhattunk libazsíros kenyeret. Szorgalmas anyukák, nagymamák jóvoltából pogácsával kínálták meg társaikat a gyerekek, ezzel is emlékezve a köpönyegét, ételét megosztó Szent Mártonra.

Köszönjük a szülők részvételét, a hozott finomságokat.

Fényképek megtekinthetők itt

2015. október 19-22.

Folytattuk az elmúlt hét témáját (őszi termések) – németül. Ez a szókincs használatos a mindennapok során, így leginkább az ismeretek alkalmazására tettük a hangsúlyt: játszottuk gyümölcsös dominót és boltos játékot Hampelmannal, egy régen hallott almás mesét játszottam el a gyerekeknek, mozgásos játékként gyümölcsszedést imitáltunk. Mindegyik tevékenységben szívesen részt vettek a gyerekek, leginkább a boltos játék tetszett nekik. Ebben külön sikerélmény volt, hogy a szituációnak megfelelően aktívan használták a köszönésformákat, a gyümölcsök neveit, a számokat. Lelkesen jelentkeztek a vevő szerepére.

Vizuális tevékenységként almakoszorút készítettünk ragasztás technikájával, a nagyokkal sormintát követve. Általában nem okozott gondot a feladat, sőt, a középsősök közül is többen megértették a sorminta lényegét, s annak megfelelően dolgoztak. Az elkészült munkákkal öltözőnket díszítettük.
Csütörtökön a középsős és nagycsoportos gyerekekkel elmentünk a pécsi Planetáriumba. Két kisgyerek már járt ott korábban is, a többieknek teljesen új élmény volt ez a kirándulás. Az óvodás korosztálynak megfelelő, beszélgetős előadást láthattunk, élvezték a gyerekek a csillagokról, égitestekről szóló meséket. A visszaindulásig fennmaradó időben a Zsolnay negyed játszótereit vettük birtokba, élvezve a szép októberi napsütést. Külön élményt jelentett a buszozás, a városi gyalogos közlekedés, ám a csendes beszédet, az illemtudó magatartást még gyakorolnunk kell egy kicsit.

2015. október 12-16.

A vitaminnapok keretében a hét első felében a gyümölcsöké, a hét második felében a zöldségeké volt a főszerep.

Hétfőn a gyümölcsökről beszélgettünk, összegyűjtöttünk annyi gyümölcsöt, amennyit csak tudunk, illetve megismerkedtünk egy új fogalommal: a csonthéjas gyümölcs kifejezéssel. Kedden elsétáltunk a közeli zöldségeshez. (A tervezetthez képest együtt az egész csoport, mivel elég sok hiányzónk volt ezen a napon.) Séta közben megfigyeltünk egy diófát s annak termését, így elméleti ismereteinket gyakorlatival egészítettük ki. A zöldségesnél megnevezték, szemügyre vették, a vásároltakat megtapintották a gyerekek, lehetőségük nyílt a termények összehasonlítására, a különböző tulajdonságok megtapasztalására (pl. kicsi-nagy, kemény-puha, érett-érettlen). Ismereteket szereztek a gyümölcsök, zöldségek árusítása (mérés, eladás) és megvásárlása terén. A megvásárolt, illetve összegyűjtött gyümölcsök segítségével eljátszottuk a Hej, a sályi piacon kezdetű énekes játékot, mely során felhasználtuk a korábban megismert csonthéjas gyümölcsöket is.

Vizuális tevékenységként készítettünk tenyérnyomattal egy gyümölcsfát, melyre ujjfestéssel almákat vagy körtéket festettünk, ki-ki tetszése szerint. A nagyobbak tovább díszítették alkotásaikat napocska és fű festésével. Közben többször mondogattuk új versünket: Tóthárpád Ferenc Körtefa, almafa c. költeményét.

Szerdán nekiláttunk a gyümölcssaláta készítésének: a kicsik szőlőt szemezgettek, banánt karikáztak műanyag késsel, a nagyobbak szilvát, almát és körtét aprítottak. Közben megismerkedtünk egy új gyümölcs, a gránátalma tulajdonságaival, ízével. Hogy könnyebben menjen a munka, Gryllus Vilmos: Alma c. zenéjét hallgattuk, énekeltük. A mézzel és joghurttal ízesített gyümölcssalátáinkat ebéd után kóstoltuk meg.

Csütörtökön elkészítettük a csalamádét, melynél a kisebbek a paprika mosásában, a karfiol szétszedésében segítettek, míg a nagyobbak pucolták a sárgarépát, darabolták a paprikát. Igen tetszett a gyerekeknek a hagyma, fokhagyma aprítása. Közösen megbeszéltük, mivel ízesítjük az előkészített csalamádét, majd egy napos pihentetés után üvegekbe töltöttük a finomságot. S természetesen ebédnél nem maradhatott el a kóstoló sem.

Eseménydús, élményekkel teli hetet zártunk pénteken.

Fényképek megtekinthetők itt

Közérdekű közlemény

Október 12-16:

Vitaminhét az óvodában

Az elmúlt évek hagyományát követve megszervezzük idén is e programunkat. Célunk, hogy mesék, énekek, beszélgetések által felhívjuk a gyerekek figyelmét az őszi termények sokaságára, az egészséges életmód fontosságára.

Tervezett programunk:

Hétfőn kérjük, hogy hozzanak a gyerekek 200.- Ft-ot, amit összegyűjtünk egy közös pénztárcába a későbbi vásárlásainkhoz.

Kedden a kicsikkel elsétálunk a helyi zöldségeshez, megnézzük, vásárolunk gyümölcsöket.

Szerdán gyümölcssalátát készítünk.

Csütörtökön elmegyünk a nagyokkal zöldségeket vásárolni.

Pénteken csalamádét készítünk.

Támogatásotokat előre is köszönjük!

2015. október 5-9.

A hétfői fotózkodós nap után kedden izgalmas program várt ránk: bepótoltuk a múlt heti Magyar Népmese Napjához kapcsolódó hétpróbás játékot, ami a rossz idő miatt csúszott át október 6-ra.

A gyerekek emlékeztek a tavalyi, első ízben megrendezett hétpróbára, ismerős volt nekik a játékszabály: az udvaron hét állomáson kellett „mesés” ügyességi feladatokat teljesíteni, amiért jutalom pecsét járt. Természetesen az volt a cél, hogy mind a hét próbát kiállják a bátor jelentkezők. A gyerekek legnagyobb része be is gyűjtötte mindegyik pecsétet, türelemmel várták ki a sort egy-egy játéknál. A csoporton belüli eredményhirdetésnél az igyekezetüket, szorgalmukat dicsértük, figyelembe véve, hogy mely korcsoporthoz tartoznak. A gyerekek részéről pozitív visszajelzéseket kaptunk, tetszett nekik ez a játék.

A hét második felében folytattuk a múltkori témáinkat (köszönésformák, „Sing mit uns” dal és „Ich bin ich” mondóka ismétlése), illetve új ismeretként gyakoroltuk az „Ich bin Mädchen/Junge” kifejezéseket. Ehhez egy új mondóka-ének párosítást is tanítottam (Dreh dich kleiner Kreisel), amit szívesen fogadtak, énekeltek a gyerekek. A párbeszédes mondóka során a mondatok aktív használatára is szükség van, a nagyobbak már bátran mondták a megfelelő szöveget. Játszottuk a „Was machen wir so gerne” körjátékot is, s igazán örülök, hogy a játék során sok igét fel tudnak sorolni a gyerekek.
Vizuális tevékenységünk is a "Mädchen-Jungen" kifejezésekhez kapcsolódott: lány és fiú formát kellett kiegészíteni az érzékszervek megrajzolásával, majd kiszínezni a képet. Akinek kedve volt, ragasztással díszíthette művét.

Fényképek a hétpróbás játékról megtekinthetők itt

2015. szeptember 28 - október 2.

A hét témája: Mesés, zenés napok

Szeptember 30-án a „nagy mesemondó” Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját. A hét első felében a népmese köré szerveződtek a programok. Megbeszéltük ki milyen magyar népmesét ismer, ki tud megnevezni Benedek Elek mesét. Megkértem a gyerekeket, hogy hozzanak otthonról népmesés könyveket, érkeztek is szép számmal a szebbnél szebb mesekönyvek, melyekből örömmel válogattunk történeteket a délutáni pihenéshez. Több éve óvodai hagyomány, hogy erre az ünnepre kiválasztunk közösen egy mesét, amit minden csoportban elmesélnek az óvó nénik. Idén „A farkas, a róka, a nyúl meg a varjú” című magyar népmesére esett a választás, melyet meglepetésként kedden minden csoportban eljátszott négy meseszereplőnek öltözött óvónő. A gyerekek rendkívül élvezték az előadást, vidáman tapsoltak és közösen énekeltek a szereplőkkel a történet végén. (Fényképek itt) Másnap egy szép magyar népmesés motívumokkal díszített lapra, mindenki lerajzolhatta a számára legkedvesebb mesejelenetet. Szerdára terveztük a tavaly oly nagy sikert aratott „Hétpróbás” játékokat, melyet a rossz idő miatt, sajnos nem tudtunk megtartani az udvaron, de a következő héten reméljük sikerül bepótolni.

Október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját, így a hét második felében a zene töltötte be napjainkat. A héten vendégünk volt főiskolai hallgatónk Vivien, aki bekapcsolódott mindennapjainkba, és csütörtökön zenés foglalkozást tartott a gyerekeknek. Meghallgattuk közösen Hacsaturján híres Kardtánc dallamát, melynek pörgős üteme egyből magával ragadta a gyerekeket. A zenehallgatás kapcsán játszottunk hangszerfelismerőt, aki ügyesen megnevezett egy hangszert, választhatott magának egyet a kosárból. Majd a hangszereket megszólaltattuk halkan, hangosan, lassan, gyorsan. Ezután következett a „zenestop” játék, melyben zenére táncoltunk, majd mikor megállt a zene, szoborrá kellett változni, aki nem fülelt jól, és nem állt meg azonnal, kiesett. A hét utolsó napján összekötöttük a zenét a mesével. Figura Ede: Madárijesztő szerelem című cd-jéről hallgattunk részleteket, melyeket fejbábokkal eljátszottunk, eltáncoltunk. Nagyokat kacagtak a gyerekek Szeplős Panka vicces kérőin.

Nagyon élvezték a gyerekek a mesés, zenés hetet, érdeklődve hallgatták a mesejátékot és a népmeséket, nagy öröm volt számukra, hogy kipróbálhatták a hangszereket és kedvükre táncolhattak. 

2015. szeptember

Nálunk, az Őzike csoportban is elkezdődött egy újabb tanév. A hosszú nyári szünet után jó volt újra találkozni, csodálkoztunk, hogy ki, mennyit nőtt az elmúlt hónapok alatt.

A tavaly is járt gyerekek közül 25-en maradtak ismét óvodások, hozzájuk két új kisgyerek érkezett: Borisz és Máté. Mindketten ismerősök, hiszen nagytestvéreik is nálunk töltik, illetve töltötték óvodás napjaikat. A fiúk már az első napoktól otthonosan érezték magukat, örömmel csatlakoztak a többi gyerekhez – különösen a nagyobb fiúk társaságához.

14 nagycsoportosunk, 7 középsősünk és egyenlőre 6 kiscsoportosunk van. A már eddig is működő baráti kapcsolatok újjáéledtek az első napokban, szívesen játszanak egymással a gyerekek, illetve alakulnak a játszócsoportokon belüli szerepelosztások. Az óvodai napirendet könnyű volt újra megszokni, a szokásokat, szabályokat folyamatosan ismételgetjük.

Szerencsére legtöbbször szép időt fogtunk ki a tanév első hónapjában, így sokat játszottunk az udvaron, gyakran sétáltunk a közeli játszótérre. A csoportszobában a bemutatkozós napok után a tavaly tanult énekeket, a gyerekek által igen kedvelt mozgásos játékokat játszottuk, s nem maradt el a barkácsolgatás sem: a gyerekek jeleiből nyakláncot készítettünk, illetve nyári emlékképként vitorlást hajtogattunk, festettünk. (Fényképek itt)

Minden kedves Olvasónknak 

jó pihenést, élményekkel teli nyarat kívánunk!

2015. május

Hipp-hopp elmúltak a hetek, hónapok, elérkezett a tanév vége.

Szerencsére a legtöbbször szép napsütéses délelőttjeink voltak, sok időt tudtunk a szabadban tölteni, gyakran mentünk a játszótérre. A csoportszobai és kinti tevékenységek jól kiegészítették egymást: a levegőn való mozgás testet-lelket frissített, míg bent sorra felelevenítettük a tanév során tanult dalokat, verseket, játékokat. Öröm volt elővenni a már kissé feledésbe merült anyagot, sokszor emlegették a gyerekek énekelgetés közben az év folyamán átélt élményeiket. A versekből, dalosjátékokból fűzért fűztünk – összeállítottuk évzáró műsorunkat, amely bemutatásával szülőknek, nagyszülőknek, vendégeknek szerettünk volna kedveskedni május 21-én. Külön izgalom volt, hogy mesedramatizálásra készültünk. A tanév során ismerős Katzentatzentanz c. mese eljátszása mellett A gomba alatt című mesét is feldolgoztuk a középsősökkel, nagycsoportosokkal. A díszletek elkészítésében is segédkeztek a gyerekek: szorgalmas kezek vágták, ragasztották a gomba pettyeit, az esőcseppeket, a nap sugarait.

Évzárónkon ebben a tanévben négy gyermektől búcsúztunk – mindannyian megokosodtak, megkomolyodtak az óvodában töltött évek alatt. Kívánjuk, hogy a pihentető nyár után örömmel vessék bele magukat az iskolai tanulás rejtelmeibe, élvezzék a betűk, számok birodalmát.

Mielőtt mindenki elkezdte volna a jól megérdemelt nyaralós időszakát, a hónap végén felkerekedtünk és ellátogattunk a Matty melletti Gáti-tanyára. Kirándulásunkon a gyerekek sok-sok háziállattal ismerkedhettek meg (a szelídeket természetesen simogatni is lehetett), két csoportban lovaskocsikázásra is volt alkalom, illetve a bátrak lovagolhattak is. A szépen elrendezett tanyán nagy, zárt játszótér is van, a gyerekek örömmel vetették bele magukat az önfeledt játékba. Élményekben gazdag, intenzív délelőttöt töltöttünk itt – aznap mindenki nagyot aludt a délutáni pihenőnél.

Május utolsó vasárnapja a gyerekeké. Előtte pénteken mi is érdekes programokkal vártuk óvodásainkat: az udvaron lehetett légvárat használni, tűzoltó autót nézni, csillám tetoválást kérni, számos ügyességi versenyben részt venni, ahol apró ajándékokat gyűjthettek be a bátor jelentkezők. Az ebéd utáni finomság (jégkrém) is jelezte már, hogy hamarosan tényleg itt a nyári szünet!

Fényképeink:

- évzáróról

- kirándulásról

- gyereknapról

2015. május 3.

Szeretettel köszöntjük az Édesanyákat, Nagymamákat!

Az ajándékkészítés pillanatairól készült képek megtekinthetők itt

2015. április 30.

A hónap vége felé már elkészítettük következő havi naptárunkat, s láttuk, mennyi érdekes esemény lesz májusban.

Az anyák napjára régóta készülünk, lesz évzáró ünnepség, pünkösd, szülinap, kirándulás, és rögtön az első nap piros betűs ünnep. Beszélgettünk a majálisról, majd a népszokásokat felelevenítő könyvünk segítségével olvastunk a májusfaállításról. Ebből eredt az ötlet, hogy a mi fiaink is készítsenek egy kis meglepetést a lányoknak. 

Bence már régebben is mesélt arról, hogy lakóhelyén szoktak májusfát állítani, s most nekünk is ők segítettek: apukájával egy szalagokkal díszített meggyfaágat hoztak az őzikéseknek. A lányokat előre küldtük az udvarra játszani, majd a fiú társaság munkához is látott: számba vettük, mennyi lány jár a csoportunkba, mindenkinek vágtak a nagyobbak egy-egy szivecskét (mi szeretjük a lányainkat!), a kisebbek ragasztással díszítették a szíveket, lelamináltuk, majd felkötöztük a fa ágaira. A erkély korlátjára rögzítettük a májusfánkat, amit nagy örömmel fogadtak a lányok.

Fényképek megtekinthetők itt

2015. április 13-17.

Ezen a héten a „Család” témakörével foglalkoztunk, az ehhez kapcsolódó szavakkal ismerkedtünk, gyakoroltuk azokat. Ebben az évben még nem került elő ez a szókincs, ám számos énekben előfordulnak hasonló kifejezések, illetve hamarosan elérkezünk anyák napja ünnepéhez is. Bevezetésképpen Hampelmann bemutatta a saját családját, készített egy családfát, ekkor ismerkedtünk a rokoni kapcsolatok kifejezéseivel. Mozgásos játékként felelevenítettük a „Was machen wir so gerne hier im Kreis?” kezdetű énekünket, méghozzá úgy, hogy a családtagok neveihez kapcsoltunk egy-egy tevékenységet is. Pl. die Mutti – kochen, der Vater – Auto fahren, die Schwester – zeichnen, u.s.w. Igen tetszett ez a játék a gyerekeknek, a hét végére már elég jól rögzültek az új igék. Hampelmannt követve a gyerekek is elkészíthették saját családfájukat, testvéreket, szülőket, nagyszülőket lerajzolva. Egy-egy rajz elkészülte után megneveztük a családtagokat, gyakoroltuk a „… heißt …” kifejezést. Munkaigényes tevékenység volt ez, de igen népszerű lett, a kisebbek közül is többen vállalkoztak rá. Csütörtökön bemutattam új énekünket (Liebe Mutti), amit a heti gyakorlás után nem volt nehéz kitalálni, hogy kinek szól. A kulcsszavakat kiemeltem, képet készítettem hozzá, ezeket használtuk a gyakorláshoz. Könnyű, fülbemászó dallama van ennek az éneknek, szívesen dalolgatták a gyerekek.

A nagyobbak matematika foglalkozásán a szimmetria, tükörkép területén gyűjtöttünk tapasztalatokat: félbevágott papírból vágtunk ki szimmetrikus formákat, párkereső játék, mozdulatok tükörképei, jobb-bal változása a tükrözés során. Élvezték a gyerekek a tükörrel történő játékokat, amelyeket utána is a csoportszobában hagytam, hogy játékidőben is használhassák a gyerekek. A feladatlap komoly odafigyelést igényelt, de a nagyok meg tudták oldani.

2015. március 23 - április 10. Húsvét az óvodában

Húsvéti készülődésünk és maga az ünneplés körbevette az iskolai tavaszi szünetet, amikor mi is otthon tölthettünk pár napot.

A szünet előtt beszélgettünk a húsvéti néphagyományokról egy képeskönyv segítségével. Megbeszéltük, hogy milyen hagyományok vannak ma is (locsolás, tojásfestés), a gyerekeknek legjobban a régi, falusi vödör vizes locsolás tetszett. Hoztunk az óvodába húsvéti képeslapokat, melyen jól látszottak az ünnep jelképei. Megbeszéltük, hogy szívesen meséljük a gyerekek által behozott húsvéti meséket is, s szép számmal érkeztek a különböző nyuszis történetek. Készítettünk húsvéti bárányokat: kartonpapírból kivágott formákra ragasztottunk vattagombócokat, majd kicsik és nagyok önállóan rajzolták meg a bárányok arcát. Egyszerű tojásforma kivágásával, azok kör formában történő összekapcsolásával barkácsoltunk ajtódíszt is. Sok-sok ének, mese, mondóka került elő, a legkedveltebbek talán a „Nyuszi fülét hegyezi”, „Hol jártál báránykám”, Nemes Nagy Ágnes: Nyúlanyó húsvétja c. verses meséje voltak.

A szünetről visszatérve minden fiú locsoló kölnivel érkezett – ezen a napon nem maradtak szárazon a lányok! Mindenki bátran mondott verset is, volt, aki az óvodában tanultat, volt, aki otthonról hozott vicces költeményt. A lányok is felkészülten érkeztek, a locsolásért cserébe csokikkal kedveskedtek a fiúknak. Kicsit borús, hideg időjárásunk volt ezen a napon, a nagyok vállalták be, hogy szednek egy kis füvet a húsvéti fészek készítéséhez. Mire felöltöztek, az eső is elkezdett csepegni, így mi, felnőttek szaladtunk le gyorsan néhány maroknyi friss fűért. A kosarunkat elhelyeztük az öltözőben, reménykedve, hogy hoz bele ajándékot a nyuszi. Mire megebédeltünk, valóban járt nálunk a nyulacska. A gyerekek örömmel nézték az újonnan kapott Lotti Karotti társasjátékot és más udvari játékokat is. Másnap az óvoda udvarán is meglepetés várta a gyerekeket: új rollereket, bicikliket vehettek birtokukba, öröm volt játszani a szép, új labdákkal.

Fényképek megtekinthetők itt

Énekek, versek

Sebők Éva: Tűzmanó

Tűzmanó csücsül

a lángban,

faldossa a fákat

falánkan.

Ki ne gyere, tűzmanó,

rőtszakállú fa-faló!

Kinn nincsenek pirosak,

veresek,

a meleget hiába

keresed,

mert a fák deresek,

a mezők havasak …

Maradj a kályhában,

ott pattints szikrákat,

ott szítsd a parazsat.

Sie ist die Katze,

die hat vier Tatzen.

Sie wohnt in einem Haus,

und mag sehr die Maus.

Weöres Sándor:

A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,

barna medve üldögél,

kibújás vagy bebújás?

Ez a gondom óriás.

Ha kibujok, vacogok,

ha bebujok, hortyogok:

ha ki kibujok, jót eszem,

ha bebujok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?

Fák közt szétfürkésszek-e?

Lesz-e málna, odú-méz?

Ez a kérdés, de nehéz.

Mit den Füßen kann man gehen,

mit den Augen kann man sehen.

Auf den Knien kann man kriechen,

mit der Nase kann man riechen.

Mit den Händen kann man winken,

der Mund kann man essen und trinken.

Sand im Augen, dass kann stören,

mit den Ohren kann man hören.

Énekek kottái megtekinthetők itt

2015. március 16-20.

Heti témánk ötlete új dalunkból („Hoch am Himmel”) származott, melyben állatnevek szerepelnek, méghozzá kicsinyítőképzős formában. Az „Állatok” témakör közel áll a gyerekekhez, szívesen játszanak e szókincset használó játékokat. A kicsinyek neveit először memória formájában gyakoroltuk, de ez első nekifutásra nehéznek bizonyult, mert nem tudták a képeknél megkülönböztetni a gyerekek, melyik a kisebb és melyik a nagyobb. A dal tanulásánál már csak 5 állatnév került sorra, ezeket könnyen megjegyezték. A játék során az állatok mozgását is kellett utánozni, ami igen vonzónak bizonyult. Háromszor is végigénekeltük az öt versszakot, türelmesen figyelték, megvárták, míg az éppen soron következő gyerek szerepel. Igaz, az mindig érdekes, ha a szöveget követve mozdulatok kísérik a dalt. Ennek az éneknek a dallama is szép, s a szövege is egyszerű, könnyen megjegyezhető.

Ha állatokról volt szó a héten, akkor újra elővettük a „Katzentatzentanz” mesét, most bábozva illetve fejdíszekkel eljátszva. Tetszett a gyerekeknek a bábozás, dramatizálás, igyekeztek rögzíteni, aktívan használni a visszatérő kifejezéseket. Legnehezebb a macska szerepe, erre Hanna és Kitti vállalkozott, mindketten ügyeskedtek. A meséhez cica figurát is barkácsoltunk WC papír gurigából.

Vizuális tevékenységként új szervezeti formában rajzoltattam a gyerekekkel: négyes csoportokat alkotva készítettek tavaszi képet. Lehetőségük volt baráti csapatokat alkotni, ez a fiúkra is ösztönzőleg hatott. A nagyméretű lap közepére a tenyerük nyomatával készítettünk egy napot, a körülötte lévő részekre szabadon lehetett rajzolni bármit, ami a tavasszal kapcsolatos. A rajzolásra több nap is lehetőség volt, így igazán szép képek születtek. Tanulságos volt egyrészt a csoportok önszerveződése (ki kivel szeretne együtt rajzolni), másrészt a kisebbek produkcióinak elfogadása.

A középsősök, nagycsoportosok matematika foglalkozásán először anyanyelvi játékokkal „melegítettünk” be. A szótagolás, „titkos nyelv” (az adott szónak csak a magánhangzóit ejtem ki) jól ment, a robotnyelven beszélés (minden hangot kimondok, de szétbontva, egymástól egy kissé elkülönítve) megértése nehéznek bizonyult. A munkalapos feladatnál a tavaszi témánál maradva magokkal játszottunk: először szét kellett válogatni a babot és lencsét, majd „elültetgetni” a magokat egy négyzetrácsos formába úgy, hogy a magoknak legyen hely a növekedésre, vagyis egy-egy helyet hagyva közöttük. Finommotorikát, kitartást, figyelmet, monotóniatűrést igényelt ez a feladat, ami nem volt teljesíthetetlen, hiszen többen is szépen, türelmesen megoldották.

2015. március 9-13.

Fényképek a március 15-i ünnepségről

Ezen a héten lejárt Adél 8 hetes gyakorlata.
Nehéz szívvel búcsúztunk, mert igen kedves óvónő jelöltet ismertünk meg személyében, örültünk, hogy itt volt velünk. Köszönjük a sok-sok játékot, mesét, éneket, az együtt töltött napokat!

2015. március 2-6.

Ezen a héten a „Tavaszi virágok” megismerése volt a témánk. A hét elején elkezdtük megtanulni az ibolya, hóvirág, nőszirom, nárcisz, tulipán és a rózsa nevét németül.  A hét közepén tovább folytattuk a tavaszi virágok témáját, matematika foglalkozás keretében síkbeli formákkal kiskertet alakítottunk ki. A hét folyamán gyakoroltuk a virágok neveit, a gyerekek a hét vége felé már nagyon ügyesen használták a tanult szókincset németül. Csütörtökön ásványvizes palackból készítettünk virágtartókat, amibe a gyerekek egyedül fűzték bele a szalagot és vágták ki illetve ragasztották rá a figura szemét és száját.  A hét utolsó napján ültetgetős játék keretében ismételtük a virágok nevét németül, majd dalosjáték során ösztönöztem őket az aktív szóhasználatra. Végül a héten készített virágtartóba nárciszt ültettünk, amit nagyon élveztek a gyerekek, és örültek, hogy hazavihetik az általuk ültetett virágokat. Összességében sikeres hetet zártunk. 

Néhány fénykép a virágtartó készítésről

2015. február 23-27.

A hét témája: Téli, tavaszi öltözködés

A tél végefelé, a tavaszt várva, beszélgettünk a téli és a tavaszi öltözködésről. Megbeszéltük, hogy télen, mikor hideg van, nagyon fontos a réteges öltözködés, minél több meleg ruha legyen rajtunk, tavasszal azonban, amikor melegszik az idő, lekerülnek a vastag ruhák. Egy nagyon kedves mesével (Peti és a varázsradír) indítottam a hetet, ami remekül érzékelteti a gyermekek és a téli öltözködés „kapcsolatát”. Mindenki érdeklődve hallgatta a mesét, nagyon élvezték a kis óvodás Peti történetét, aki nem szeret öltözködni, ezért „kiradírozza” magán a ruhákat.  Ezután játszottunk „Öltözködő versenyt”, kiválasztottam 4 gyermeket, akik behozták az öltözőből ruháikat, zenére indult a verseny, az nyert, aki a leggyorsabban tudott felöltözni. Míg ők négyen igyekeztek leggyorsabbak lenni, a többiek hangosan bíztatták társaikat. Ezt követően a „Keresd ki” játékban, az előzőleg behozott ruhákat a szőnyegre egy nagy kupacba letettük, besötétítettem a csoportszobában, a játékosoknak zseblámpa segítségével kellett megkeresni a saját ruhadarabjaikat. A végén megbeszéltük melyik ruhát találták meg legkönnyebben és miért (legvilágosabb, legnagyobb, mintás, stb.). A héten nézegettünk a gyerekekkel magazinokat, az ezekből kivágott ruhás képeket használtuk fel a matematika foglalkozás során a tavaszi és téli öltözködéses tablónk elkészítésénél. A ruhás képek válogatását, ragasztását a lányok jobban kedvelték, mint a fiúk, de az ezt követő feladatlapokat már a fiúk is örömmel színezték. Természetesen az öltözködéshez kapcsolódott a barkácsolós feladatunk is, papír babát öltöztettünk fel (ragasztással), színes papírruhákba, melyeket mindenki ízlése és fantáziája szerint válogatott és díszített ki. A héten még egy mesét hoztam a gyerekeknek, mely egy aranyos kiskutya, Egérke piros szegélyes kék kabátjának történetét mutatja be. A bábozást annyira élvezték a gyerekek, hogy ők is kedvet kaptak hozzá, a kiválasztott szereplők nagyon ügyesen játszották el a mesét. Énekes, mozgásos játékunk során az „A bundának nincs gallérja…” kezdetű dalt énekelve körjátékoztunk. Testnevelés foglalkozáson kendővel hajtottunk végre padgyakorlatokat. A hét végére kiderült, hogy már mindenki nagyon várja a tavaszt, nem csak azért mert jön a jó idő és egyre többet játszhatunk a szabadban, hanem azért is, hogy ne kelljen olyan sok ruhát felhúzni, mint télen. 

2015. február 16-20.

A hetet (szokásainknak megfelelően) testneveléssel kezdtük, majd kedden az Elvarázsolt Katinka című előadást néztük meg a Művelődési házban. A lányoknak különösen tetszett ez a mese a szerelmes története miatt, de a fiúk is viccesnek találták. Szerdán a terítés rejtelmeivel ismerkedtünk meg németül: megtanultuk a teríték elemeit és eközben a gyümölcsök nevét is gyakoroltuk, számoltunk vele. Csütörtökön folytattuk a terítés témáját, és tányérokat festettünk, majd újságból olyan ételeket vágtak ki a gyerekek, amelyeket szeretnek. Végül ezt beleragasztottuk a kifestett tányérba. A nagyobb lányoknak jól ment a német megértése a festés közben. Felismerték a színeket, és egy-kettő ismételtek is. A hét utolsó napján A répa c. mesét hallhatták és láthatták a gyerekek, ezután pedig ők maguk váltak szereplővé. Hanna és Kinga egyedül mesélték a mesét, miközben a szereplők játszották. Mindannyian nagyon ügyesek voltak, mind a szereplők, mind a mesélők. Összességében ezen a héten is sokféle játékot játszottunk, élményekkel gazdagodtunk.

2015. február 12 - Télűző mulatságunk

Fényképek megtekinthetők itt

Farsang az óvodában, Bóbita bábszínház

Február 12-én, csütörtökön tartjuk az óvodai farsangi ünnepségünket, melyre szeretettel várjuk a szebbnél szebb farsangi jelmezbe öltözött gyerekeket!

Délelőtt folyamán mindenki a saját csoportjában "búcsúztatja a telet" zenés, táncos mulatsággal, ezt követően körbejárjuk az óvoda valamennyi csoportját, megcsodáljuk az ötletes jelmezeket majd elfogyasztjuk az otthonról hozott finomságokat.

A rágcsálnivalókat és üdítőket előre is köszönjük!

Másnap, február 13-án, pénteken kerül sor a Bóbita bérletünk második előadására, melynek címe: Hókirálynő (részletek itt).

Kérjük, a gyerekek legkésőbb fél 9-ig érjenek az óvodába, hogy legyen idejük reggelizni, majd fél 10-kor visz minket a busz Pécsre.

2015. február 2-6.

A hetet a mackónappal kezdtük, minden a macikról szólt, a gyerekek és mi óvónénik is macikat vittünk az óvodába. Hétfőn a macikkal tornáztunk és játszottunk. A hét további részében már a farsang volt a heti témánk. Kedden általános beszélgetést folytattunk a farsangról, és hogy megteremtsük a farsangi hangulatot, egy táncba hívót is megtanultunk (Hin und her im tiefen Walde). Végül egy számítógépes vetítéssel megismerkedhettek a gyerekek a farsang szokásaival, tipikus ételeivel. Szerdán farsangi témájú matematika foglalkozás volt, ahol a tér és síkbeli tájékozódással foglalkoztunk. A hét második felében elkezdődött a barkácsolás is, egy régi hagyomány szerint kalapdíszt készítettünk. Egy új dalt, és a hozzá tartozó táncot is megtanultuk (Ich seh dich), ami a gyerekeknek nagyon tetszett. Végül a Katzentatzentanz című mese bábozásának lehettek szem-és fültanúi a gyerekek. 

A hét utolsó napján befejeztük a kalapdíszek barkácsolását és kezdetét vette az állomásmunka. A gyerekek kaptak egy menetlevelet, ami egy bohócfej volt, és a négy állomásnál össze kellett gyűjteniük a bohóc szemét, orrát, száját, és masniját. A négy állomás a gyerekek korábbi (keddi)  ismereteire alapozott. Az első állomásnál egy puzzle-t kellett kirakni egy sváb házaspár képével. A másodiknál a régi babonákat kellett párosítani. A harmadiknál a farsangi fánk készítésének mozzanatai kellett a helyes sorrendbe rakni, és végül a negyediknél egy csákókészítés volt, amit parafa dugóba nyomott gombostűkkel mintázhattak a gyerekek. A gyerekek örömmel vettek rész ebben a játékban, mindenkinek sikerült begyűjtenie a bohócfej részeit – azaz megoldani a különböző feladatokat.

Fényképek:
- a Mackó napról
- farsangi készülődésünkről

2015. január 26-30.

A hét témája: Brumm, brumm Brúnó

Hamarosan elérkezik a Mackó-nap, így a héten minden a medvékről szólt. Megbeszéltük miért tartjuk a Mackó-napot, mi az a medve jóslat és ennek a kedves hagyománynak népi eredetét. Beszélgettünk arról, milyen „híres” medvéket ismerünk könyvekből, mesékből, a TV-ből (pl.: Micimackó, Vackor, Boribon, TV-maci, Balu kapitány stb.) Bemutattam a gyerekeknek két kis „vendéget”, az egyik az én kedves mackóm, a másik kicsi fiamé, segítségükkel elmondtuk Weöres Sándor: A medve töprengése című versét, mely nagyon tetszett mindenkinek.  Kértem a gyerekeket, hogy ők is hozzák el otthonról kedvenc macijukat, akikkel közösen játszunk és alszunk majd a héten. Érkeztek is mackók szép számmal, így csütörtökön már velük együtt körjátékoztuk a Brumm, brumm Brúnót énekelve. Nem csak az otthonról hozott játék macik, hanem medvékről szóló mesekönyv is segítette a gyerekeket a nyugodt alvásban. Nagyon megkedvelték Puszedli és Habcsók történetét, így mindennap elalvás előtt izgatottan várták, hogy folytatódik a két kis medve kalandja.

Egyik nap alvás idő alatt elhangzott Az alma című mese, melyben a medve igazságosan elosztja az almát az állatok között, ez adta az ötletet a matematika foglalkozáshoz. Elbáboztam nekik a mesét, majd mindenki megtapasztalhatta hogyan lehet elosztani egy almát annyi felé, ahányan vagyunk. Élvezték a gyerekek, hogy végül ők is megehetik az almát, akárcsak a mesében.

Medvés képeket nézegettünk, és beszélgettünk róluk, milyen fajtáit ismerjük (fekete medve, barna medve, koala, panda stb.), melyik hol él, mi jellemző rá. A képek alapján mindenki kiválasztotta milyen medvés álarcot szeretne készíteni. Papírból kivágott macifejet festettek a gyerekek, közösen kevertük a színeket, annak megfelelően ki milyen macit készít.  Izgatottan várták, hogy leülhessenek festeni, boldogan nézegették az elkészült álarcokat, és egész nap kérdezgették, mikor húzhatják már fel őket. 

2015. január 19-23.

Nagy örömünkre ettől a héttől újra velünk van főiskolai hallgatónk, Adél! 
Már sokszor kérdezgették a gyerekek, hogy mikor jön újra (az őszi szünet előtt volt nálunk két hetet), s most ismét együtt tölthetjük mindennapjainkat.

Ezen a héten a „Tél” témakörét dolgoztuk fel. Ismert énekünkkel (Es war eine Mutter) felidéztük az évszakok neveit, majd az évszakórás játék során aktívan kellett használni a kifejezéseket. Válogattunk képeket: melyek illenek a télhez (eddigi szókincs felelevenítése), s szép zenére (Schneeflöckchen, Weissröckchen) táncoltattunk hópelyheket. Igazi babát felöltöztetve ismerkedtek a gyerekek a téli ruházatnak megfelelő szavakkal, majd másnap papírból készült öltöztető babán gyakorolták mindezt.

A tél ihlette új énekünket: „A, B, C, die Katze lief im Schnee”. Az énekhez készítettük havazós képet dugónyomattal, majd egy cica egészítette ki, akinek fehér csizmák kerültek a lábaira. Munka közben többször énekelgettük új énekünket, így hamar megtanulták, megszerették a gyerekek ezt a dalt. További cicás ötletek merültek fel a hét során: mondóka, amely játékszabálya során kiderült, mit szeret enni egy macska, illetve kétszer is meghallgathatták a gyerekek a „Drei Katzen” című mesét Adél szemléletes, élvezetes előadásában.

Kedden Nemes László, a „hangolós” bácsi műsorát tekinthettük meg. Az előadás témája jól illett a mi hetünkhöz, hiszen sok-sok verset, éneket hallhattunk a télről. Az igen kedvelt szerepjátékra is volt alkalom, amely során lehetett havat lapátolni, hóembert építeni, madarakat etetni. Az előadást közös ének zárta: Kányádi Sándor Őszvégi játék c. versének megzenésített részletét tanultuk meg. „Fejre kucsmát, lábra csizmát, hátra bundát, ágyba dunyhát, jön a hideg tél!”

Fényképek a Hangolóról

Közérdekű információ

Kérjük, nézzétek át a gyerekek váltóruháit, hogy elegendő van-e mindenből.

Zokni mindenképpen legyen (esetleg több is), ha a sószoba használata után cserélni kellene.

Sószobába megyünk:

- kiscsoportosok: szerdánként

- középsősök és nagycsoportosok: csütörtökönként

"Elvarázsolt Katinka"

Január 28-án, szerdán délelőtt lehetőségünk van megnézni a fenti mesejátékot a kozármislenyi Művelődési Házban. (Együtt megyünk az előadás helyszínére.) A belépő ára: 500.- Ft/fő.

Kérjük, aki szeretne részt venni ezen a programon, jelentkezzen a csoport faliújságjára kitett lapon.

2015. január 12-16.

A hét témája:  Hóvilág, jégvilág

Ezen a héten a vízzel kapcsolatban tudtunk meg sok újdonságot. Beszélgettünk a víz körforgásáról, halmazállapotáról, a csapadékokról.  Megbeszéltük, hogy folyékony mikor iszunk belőle, vagy amikor fürdünk benne, gáz halmazállapotú mikor anya főz és a fazékból párolog, gőzölög, és szilárd, mikor nagyon hideg van és megfagy, mint a jégcsap, vagy a tó vize. A víz körforgásáról szólt Vera Inber: A jégcsap kalandjai című meséje, melyet filcbábokkal eljátszva szemléltettem a gyerekeknek. Az elméleti tudásunkat gyakorlati tapasztalatokkal bővítettük, végeztünk két aprócska kísérletet, melyekben a víz tulajdonságait vizsgálgattuk. Az elsőben kézbe vettünk egy jégkockát és szívószállal levegőt fújtunk rá. Láttuk, hogy a meleg levegő hatására lyuk keletkezik a jégkockán. A másodikban, egy tálba jégkockákat tettünk és először azt néztük meg, hogy szobahőmérsékleten hogy olvadnak, kezünkbe vettük, néztük, ahogy elkezd csöpögni, közben elmondtuk Weöres Sándor: Olvadás című rövid versikéjét. Majd megnéztük, hogy változik a víz halmazállapota, szilárdból folyékonnyá, majd gázzá. Egy tálba jégkockát tettünk, majd addig melegítettük gázrezsó felett, míg elkezdett olvadni, folyékony lett, végül egyre forróbb, és egyszer csak elkezdett gőzölögni és eltűnt. Szájtátva figyelték a gyerekek, hogy párolog a víz és mindenkit meglepett, hogy üres lett végül a tálkánk.

Elbáboztuk Bartók Julianna: A hiú hóember című meséjét, mely szintén az olvadásról szól. Eljátszottuk a víz körforgását, mindenkit vízcseppé varázsoltam a varázspálcámmal, majd a pára szóra magasba emelt kézzel jártunk, a felhő szóra hármasával összeálltak a „vízcseppek” felhővé, majd az eső szó hallatán leguggoltunk. Gryllus Vilmos: Jégeső című zenéjére esőtáncot jártunk, mindenki felhővé változott és a zenére jártunk körbe-körbe, egyre jobban megteltek a kis felhők vízzel, s mikor jött a „mennydörgés”, amit egy nagy kartonnal imitáltam, lehullottak az esőcseppek a földre.

Készítettünk havas tájképet, egy kék lapra hópihéket és hótakarót ragasztottunk, majd az egészet megszórtuk cukorral, hogy olyan szépen csillogjon a havunk, mint az igazi. Rendkívül élvezte mindenki a ragasztást és a cukrozást, a nagyobbak még hóembert és házikókat is rajzoltak a lapra.

Láb-és talptornát végeztünk meztelen talpacskákkal a héten több napon is, melyben örömmel vettek részt kicsik és nagyok egyaránt.

Fényképek a heti eseményekről

2015. január 5-9.

Ez a hét még a karácsonyi ünnepkörbe tartozott.

Mi is örültünk, hogy át tudtuk teleltetni a feldíszített fánkat, hiszen a gyerekek sorra mesélték, hogyan telt a téli szünet, és volt, akivel hiányzás miatt nem is találkoztunk az utolsó napokban – most egy kicsit ők is részesei lehettek az óvodai karácsonynak. Egész héten nagy sikere volt az alvás előtti percekben meggyújtott csillagszórók fényének.

Három téma köré csoportosultak a hét eseményei:

     -  újév köszöntők, újévi népszokások

Beszélgettünk arról, hogy régen is megtátogatták egymást a rokonok, ismerősök ez időtáj. A jókívánságok sok mindenről szóltak, mi is próbáltuk megjegyezni a leggyakrabban előfordulókat. A látogatások során vittek egymásnak finom falatokat – ez a szokás ihlette, hogy megtanuljuk, eljátsszuk a Komatálat hoztam kezdetű dalosjátékot. Igen megszerették ezt a játékot a gyerekek, amely során tapintással kellett kitalálni, hogy mit rejt a komatál. Érdekes volt összeszedni az újév napjához kapcsolódó időjárási jóslásokat, „babonákat”. A hét végén táncra is perdültünk Gryllus Vilmos: Adjon Isten minden jót kezdetű dalára. 
     - Vízkereszt ünnepe

A három napkeleti bölcs betlehemi látogatására emlékeztünk január 6-án. Megtanultuk a nevüket (érdekes „őzikés” vonatkozás: nekünk is van Boldizsárunk – fel is köszöntöttük névnapján), beszélgettünk az általuk adott ajándékokról. Elmondtam a gyerekeknek József Attila: Betlehemi királyok c. versét, valamit tettünk egy sétát a kozármislenyi templomba, hogy mi is meglátogassuk, megnézzük a kis Jézust.

     -  karácsonyi élmények felelevenítése

Nagy örömmel mesélték a gyerekek, mi minden történt velük a szünetben - ezeket az élményeket megpróbáltuk rajzban is kifejezni. Választhattak a gyerekek, hogy sima, fehér lapot kérnek, vagy olyat, amelyen egy fenyőfa látható. Ennek kidíszítése, kiszínezése kellő motivációnak bizonyult, szépen körbe rajzolták a gyerekek a karácsonyfát ajándékokkal, az ünnep résztvevőivel. Szerdán kezdtük a rajzolást, majd később is lehetett folytatni, kiegészíteni, így péntekre szép emlékképek születtek.

A jókívánságok átadása, ajándékozás ötletéből eredt a postás játékunk. Minden kisgyerek kapott 3 képeslapot, amellyel megajándékozhatta három pajtását. Örömteli, hogy sokan adtak képeslapot a szeptemberben hozzánk kerülő kicsiknek is (valóban: szívesen játszanak a gyerekek a legkisebbekkel is), és számos kölcsönös baráti kapcsolat igazolódott be e játék során. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a nagyok választása tudatosnak mondható, míg a kisebbek esetleg spontán ötlet alapján adták társaiknak a képeslapokat.

Jól esett a karácsonyi szünetben otthon lenni, és jó volt újra találkozni egymással. Lassacskán visszarázódtunk az óvodai életbe, élveztük a régi és újonnan kapott játékokat, egymás társaságát.