Boldog Karácsonyt és örömökben gazdag új esztendőt kívánunk

minden kedves Olvasónknak!

2011. december

December, december,

a világ csilingel,

hóember hófején

fazék a cilinder.

Kisbunda, nagybunda,

kell már a szőrkucsma,

hópaplant sző a tél

medvére, mókusra.

Kiscsizma, nagycsizma

csikorgó hóban jár,

piros kis orroddal

cinegét foghatnál.

December deret fúj,

december fagyot hoz,

a világ mégiscsak

ünnepre harangoz.

Hamvadó alkonyban

csillag gyúl faágon,

meglátod, egyszer csak

itt lesz a karácsony!

Pásztorok hirdették,

angyalok dalolták,

meséknél szebb ez a

tündöklő valóság!

(Fésüs Éva verse)

Ez a hónap sok-sok örömet, izgalmat tartogatott a gyerekeknek.

Már ádvent második hetében jártunk, amikor kisebb-nagyobb türelemmel számolgattuk a napokat: mennyit kell még aludni, hogy találkozhassunk a Mikulással. Ebben az évben levelet is „írtunk” neki, vagyis újságból képeket gyűjtöttünk különböző édességekről, s ezeket felragasztottunk egy papírra. Akinek kedve volt, hozzá rajzolta kívánságait is. A levelek egy kidíszített borítékba kerültek és feladtunk a kozármislenyi portán. Otthonra Mikulás-postát barkácsoltunk: ebbe tehették a Nagyszakállúnak szánt üzeneteiket a gyerekek.

Fényképek a Mikulás várásról megtekinthetők itt

December 5-én meglepetés műsorral hangolódtunk a másnapi találkozásra.

Az óvó nénikből összeállt alkalmi társulat eljátszotta Évi történetét, aki a szeles időben elveszítette a Mikulásnak írt levelet. Szerencsére az erdei állatok segítették őt, hogy kívánságai célba érjenek, így – mint minden mesében – jóra fordult a rossz: Mikulás örömet szerezhetett a kislánynak.

Bár hó helyett esős reggelre ébredtünk Szent Miklós napján, ez nem akadályozta meg a mi Mikulásunkat, hogy eljöjjön hozzánk, az Őzike csoportba. Igyekeztünk csendben játszani, fülelni a folyosót, mikor halljuk a csengőszót. Egyszer csak elérkezett a várva várt pillanat, kopogtak. Énekszóval, versekkel köszöntöttük vendégünket, Márkó egyedül is mondott verset, Anna, Bogi, Fanni énekeltek a Mikulásnak. Mindenki személyre szóló csomagot kapott, amit illendően meg is köszöntek a gyerekek.

Fényképek a műsorról

Fényképek, amikor nálunk járt a Mikulás

Karácsonyra készülődvén ebben a tanévben egy kicsit a családjainkról, a családtagok kapcsolatáról, az egyes életszakaszokról szerettünk volna beszélgetni a gyerekekkel. Igyekeztünk kihasználni a mindennapjainkat, hogy megéreztessük: milyen jó családban élni, mennyi mindent köszönhetünk a szüleinknek! Sok-sok mesét mondtunk anyukákról, apukákról, nagyszülőkről, gyerekekről, megtanultuk énekelve Zelk Zoltán: Este jó, este jó c. versének egy részletét. A szülők segítőkészségének köszönhetően begyűjtöttünk óvodásainkról babakori, kisgyermekkori fényképeket, amelyeket kivetítve ki kellett találni: vajon kit láthatunk? A családi fotók felhasználásával egy kis ajándékot készítettünk családjainknak, hiszen nem csak kapni, hanem ajándékot adni is nagy öröm.

Egyik délelőtt a Süni csoportba látogattunk, ahol a gyerekek betlehemes játékkal igyekeztek ráhangolni minket a karácsony eredetére, Jézus születésének ünnepére.

Fényképek a karácsonyt megelőző hétről

Az ajándékkészítés pillanatai

Az egész decemberi izgalom egy keddi délelőtt csúcsosodott: ekkor állítottuk fel a karácsonyfát, ünnepeltünk együtt az óvodában. Mindenki csinosan érkezett, s türelmetlenül kérdezgette-várta: ajándék is lesz a fa alatt? Amíg az angyalok készülődtek a csoportszobában, mi megnéztünk egy rövid mesefilmet Kisvakond karácsonyáról. Izgatottan érkeztünk vissza, s nagy örömmel láttuk, hogy Mária és József mellet már a kis Jézus is ott van a fa alatt, sok-sok új játékkal együtt. Csillagszórót gyújtva énekeltünk, Márkó újra megörvendeztetett minket egy szép verssel, majd türelmesen, szépen sorban bontogatni kezdtük az ajándékokat. Az önfeledt játék közben jól esett eszegetni a finom otthoni süteményekből.

Fényképek az ovis karácsonyról

2011. november 21-25.

Dieser Woche haben wir das Thema „Die Tiere“ fortgesetzt.

Die Kinder beschäftigen sich mit den Tieren gern (darüber reden, singen, mit denen spielen) und es gibt zahlreiche Lieder und Reime, die über die Tiere handeln. Wir haben die folgenden aufgefrischt:

   - Die Katze will die Maus erwischen – ein Laufensspiel

   - Das ist der Papamaus – Reim

   - Fuchs, du hast die Gans gestohlen – noch ein Laufensspiel

   - Zwei Vöglein – ein Gedicht

und wir haben ein neues Lied gelernt:“ Im tiefen Walde 1, 2, 3, da kommt ganz leis’ ein Tier vorbei, wer kann es erraten?“

Während der Woche haben wir etwa 15-20 Tiername genannt. Ich wollte den Kindern solche lehren, die in den Lieder, Reime, Märchen oft vorkommen oder der Klang der Wörter interessant ist. Wir haben ein Tier-Memory gebastelt, mit dem wir unsere Kenntnisse auch später gut üben können.

Wir haben die Tiere sortiert: Wo leben sie? (beim Haus, im Zoo, im Wald) Erste mal: als wir einen Stuhlkreis gebildet haben, dann als wir ein Bild gemacht haben. Bei dieser Gelegenheit hatte ich gute Möglichkeit, mich mit den Kindern einzeln zu beschäftigen. Gegen das Ende der Woche konnten die großen Kinder ganz viele Tiernamen merken. Beim Basteln mussten die Kinder Bilder drucken, schneiden und aufkleben.

Am Freitag habe ich ein Märchen erzählt: Kommt der Nikolaus! Laut der Geschichte warten die Tiere auf den Nikolaus und machen ein Feuer im Wald, vielleicht frieren seine Füße. Das Feuer brennt, die Tiere kochen eine Suppe für den Nikolaus. Alle Tiere bringen etwas (Körner, Gemüse, Nüsse, u.s.w.) in die Nikolaus-Suppe.

Bei der Vorstellung habe ich Handpuppen verwendet. Man konnte die Figur des Nikolaus’ nicht sehen nur die Tiere haben über ihn gesprochen. Am Ende des Märchens habe ich gefragt: Worauf warten die Tiere? Ein großer Junge hat geantwortet: Nikolaus! Er hat die Situation erfasst und das richtige Wort ausgesprochen.

Und wir werden in den nächsten Tagen zusammen auf den Nikolaus warten.

Szerdán került sor az idei év első „Hangoló” előadására, melynek címe A barátság volt. Jól illett a heti témánkba ez a műsor, hiszen az állatvilágban fellelhető barátságokról szólt. A bátrak ismét jelentkezhettek szereplésre, belebújhattak különböző állatok bőrébe.

Másnap – a műsor ötletét folytatva – állatokként ismerkedtek és táncoltak-barátkoztak egymással a gyerekek a „Veronika CD” egyik zenéjére.

Fényképek a Hangolóról megtekinthetők itt

2011. november 14-18.

A hét témája: Az állatok készülődése a télre

 

Lassan az őszi hónapokat felváltják a téliek, ez észrevehető az időjárásunkban és a természetben egyaránt. Egyre hidegebbre fordul az idő, ködös, fagyos a reggel, a fákon levelek helyett zúzmara jelenik meg. Beszélgettünk a gyerekekkel a természetben bekövetkező változásokról, hogy a tél közeledtével mi történik a növényekkel, és mi az állatokkal. Hogyan készülnek a télre, mivel védekeznek a hideg ellen. Megbeszéltük, hogy mi emberek, ha fázunk, jól felöltözünk, és befűtünk otthon, az állatoknak azonban erre nincs lehetőségük. A legtöbb állat zsírpárnát növeszt, testhőmérsékletük, szívverésük lelassul és behúzódnak meleg helyekre. A költöző madarak elrepülnek melegebb tájakra, a medvék, mókusok, sünik, ürgék, barlangokba, fák gyökerei közti üregekbe építik ki vackukat, felhalmoznak sok élelmet, és téli álmot alszanak. A halak, csigák, gyíkok, békák, beássák magukat a víz mélyére, és a talaj alsóbb rétegeibe. Diafilmen megnéztük a Tücsök és a hangya című mesét, pihenési időben is a télre készülődő állatokkal, és az ősszel kapcsolatos történetek hangzottak el. A korábban már megemlített állatok nevét kellett kitalálni a találós kérdésekben, melyekre nagyon ügyes megfejtések érkeztek, a helyesen válaszolók jutalma cukorka volt. Elmondtuk közösen többször Raggamby András – Tavasztól tavaszig című verséből az őszi részletet. Énekes játékként a tanuljunk játszva cd segítségével állatos dalokat énekeltünk (pl.: Tekeredik a kígyó, Mókuska, mókuska, Nyuszi Gyuszi stb.), közben a dalban szereplő állatok mozgását utánoztuk. Ábrázolás, ill. barkácsolás során a mesében szereplő állatokat (tücsök, hangya) színeztünk. Fél dióhéjat befestettünk katicának, majd egy lapra az előző napi séta alkalmával begyűjtött faleveleket ragasztottunk, melyekre ragasztópisztoly segítségével rögzítettem a katicákat. Rendkívül ügyesen festettek a nagyok és a kicsik egyaránt, élvezték az alkotómunkát, az elkészült művek megtekinthetők a faliújságon.

Meghívó

Szeretettel hívunk benneteket 2011. november 23-án, szerdán 17 órakor szülői értekezletre.

Témáink:
- szeretnénk bemutatni azt a feladatsort, amivel kolléganőnk a nagycsoportosok iskolaérettségét felmérte
- ötletbörze Karácsonyra: mivel szeretnek játszani a gyerekek, tapasztalatcsere, hogy mit érdemes vásárolni.

Kérjük, aki eljön, gondoskodjon gyermeke otthoni felügyeletéről.

Köszönjük

Kedves Szülők!

Decemberben szeretnénk beszélgetni a családról.
Kérjük, hogy hozzatok az óvodába gyerekeitekről 2-3 fényképet (csecsemőkori, kisgyernekkori, stb.) és 1 db családi fotót.
Lehet:
- papírkép (szkennelés után visszaadjuk)
- digitális e-mailben vagy pendrive-n.

Köszönjük

Gyerekszáj

Ebéd utáni pihenéshez készülődünk. Már sokan fekszenek az ágyban, Hanna viszont vetkőzés helyett ugrálgat az ágyon. Próbáljuk megregulázni:

- Hanna! Ha háromig nem vagy kész, akkor irgum-burgum lesz!

A kislány leleményes válasza:

- Az én anyukám tízig szokott számolni!

2011. november 7-11.

Eseménydús, sok-sok tevékenységgel tarkított napjaink voltak az őszi szünet utáni első héten.

Márton napjára készültünk.

Már október végén, amikor kész lett az új naptárunk, kérdezgették a gyerekek: milyen jelet látnak a 11-es számnál. Egy kicsit ekkor is szóba került Szent Márton emléknapja, a nagyobbak fel is tudták eleveníteni tavalyi élményeiket. A szünet utáni hétfőn elmeséltem Márton életének legismertebb eseményeit, a nevéhez fűződő népszokásokról beszélgettünk. Sokan emlékeztek még tavalyi énekünkre: Laterne, Laterne. A dalt énekelve, egy-egy lámpást hordozgatva világítottunk a besötétített csoportszobában, mi is eljátszottuk, hogy keressük a liba ólba elbújt Mártont. Megmutattam a gyerekeknek, hogy az idén milyen lámpást készítünk, s a munka első felének, a festésnek már neki is álltunk. Hamar tűzpirosra varázsoltuk a befőttes üvegeket. Aki éppen nem festett, különböző színezők közül választhatott.

Kedden elkezdtük a lámpásra való papírdísz vágását. A nagyoknak szépen, egyedül sikerült, arra kellett ügyelniük, hogy a karton bevágása ne szaladjon tovább a jelölésnél. A kisebbekkel együtt, segítséggel vágtuk be a félbehajtott kartont. Egy új, „libás” éneket tanultunk: Fuchs, du hast die Gans gestohlen. Német nyelvterületen ez egy nagyon közismert dal, fogójáték kapcsolódik hozzá. Mi egyelőre egy csoportszobában is eljátszható játékot találtunk ki (a róka eldugja a lopott libát s a vadásznak meg kell keresnie azt), a tornateremben majd kipróbáljuk az eredeti szabállyal.

Szerdán tollal készítettünk nyomatot. Befestettük fehérre a madártollakat, majd megnéztük, hogy milyen nyomot hagy, ha két csomagolópapír közé rakjuk és lesimítjuk. Ily módon „öltöztettük fel” a nagy papír-libáinkat. Beszélgettünk a madarakról: milyen jegyekről lehet felismerni őket, hogyan védi meg őket a tollazatuk, mivel táplálkoznak, stb. A délelőtt folyamán még megnéztünk egy kis részt a Ludas Matyi c. rajzfilmből.

Csütörtökön süteményt sütöttünk. Egyszerű, a gyerekek által jól formázható tésztából szaggattunk liba, ember (ő volt Márton) és szív formát - ez utóbbival emlékeztünk arra, hogy Márton milyen jóságos volt az emberekhez. Délutánra kisült a süti, s akik még ott voltak az oviban, egy kis tojásfehérje habbal szárnyakat „festhettek” a liba formákra.

Péntekre minden lámpás, süti, dísz elkészült, ez a nap valóban az ünnepléssel telt.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően (amikor az iskolával közösen szerveztük a Márton-napot) idén külön, csoportonként emlékeztünk meg Szent Mártonról. Ezen a reggelen nem folyamatosan, hanem együtt fogyasztottuk el a reggelit, ami finom kakaó és kalács volt. Amíg a nagycsoportosok iskolaelőkészítőre mentek, addig a kisebbekkel szépen megterítettünk, besötétítettünk, lámpást gyújtottunk. Megérkeztek a nagyok: felelevenítettük Márton életének főbb eseményeit, majd zenére elénekeltük a libás énekünket. További zeneszó mellett reggeliztünk, s utána átmentünk a Csibe csoportba, ahol a Pillangó csoportosok által bemutatott rövid történetet láthattuk. Az ünneplést közös tánc zárta. Visszaérkezve a csoportunkba meggyújtottuk mindenki lámpását és énekelve körbejártuk az óvodát – azért, hogy azok is átérezhessék a lámpásos vonulás hangulatát, akik nem tudtak eljönni az esti felvonulásra. A földszinti sötét folyosón gyönyörűen világítottak a piros lámpások. Útközben megnéztük azt a kiállítást, amit erre az alkalomra szerveztünk, gyűjtöttünk. Visszaérkezve még egy kis sütizés következett: az általunk készített finomságot fogyasztották el a gyerekek.

Este, aki el tudott jönni, közös felvonuláson vehetett részt. A sötétben, a sok-sok ember között egy kicsit elveszítettük egymás mi, őzikések, de remélem, hogy mindenki a lámpások fényének és a Márton napi tűz szép látvánnyal gazdagodva térhetett haza, otthonába.

„Mein Licht ist aus, ich geh’ nach Haus’, rabimmel-rabammel-rabumm.”

Fényképek megtekinthetők itt

Októberi versek, ének

Radnóti Miklós: Október

Hűvös arany szél lobog,

leülnek a vándorok.

Kamra mélyén egér rág,

aranylik fenn a faág.

Minden aranysárga itt,

csapzott sárga zászlait

eldobni még nem meri,

hát lengeti a tengeri.

Patsche, klatsche, rechts,
patsche, klatsche, links,
patsche, klatsche, rechte, linke,
patsche, klatsche, Stopp.


Új énekünk: Wir werden immer größer

2011. október 24-28.

A hét témája: Szellemeskedtünk

A hét elejétől kezdve, minden nap, egy színes naptár segítségével felsoroltuk az évszakokat és a hónapokat. Megbeszéltük hogyan követik egymást az évszakok, miről ismerjük fel őket. Mi történik ősszel a természetben, miként változik meg az időjárás. Elmondtuk Radnóti Miklós: Október című versét, melyben egy új szóval a „tengerivel” is megismerkedtünk. Átvettük milyen őszi ünnepek vannak, kitértünk a hónap végi Halloween – napra és a november elejei Mindenszentek ünnepére, valamint a Halottak napjára. Mivel az utóbbi két ünnep családi jellegű, csak annyit emeltem ki belőle, hogy ilyenkor ellátogatunk a temetőbe, gyertyát gyújtunk és virágot viszünk, így emlékezünk meg szeretteinkről. A gyermekek számára a Halloween érdekes és izgalmas, így erről beszélgettünk, ezzel kapcsolatban mókáztunk picit. Megbeszéltük, hogy ez nem magyar eredetű ünnep, azonban egyre inkább kis hazánkban is megtartják, mivel a gyerekek nagyon élvezik. Elmeséltem, hogy ezen az estén ördögjelmezbe öltözött gyerekek járják az utcákat, töklámpások világítanak a házaknál, ahova bekopogtatnak a jelmezes apróságok, és „csokit vagy csalunk” felkiáltással követelnek édességet. Visszagondoltunk arra, hogy mi hogyan készítettünk töklámpást a zöldségnapunkon, valamint sétánk során megfigyeltük a házak bejáratánál elhelyezett kifaragott tökfejeket. Képzeletben ellátogattunk a Halloween-i meseerdőbe:

Besötétítettük a csoportszobát, Weöres Sándor: Susognak a fák című versét hallgattuk megzenésített formában, körbejártunk a teremben és közben megfigyeltük kik élnek ebben az izgalmas erdőben. Pókot látva mi is pókjárásban haladtunk tovább, amikor kígyót vettünk észre mi is csúsztunk, sziszegtünk, bagolynál huhogtunk, stb. Egyszer csak beértünk egy elhagyatott házba, ahol szellemekkel találkoztunk. A Zabszalma együttes: Bűvölj, bűvölj kisvilág című zenéjére becsuktuk a szemünket, majd mikor kinyitottuk, észrevettük, hogy egyvalaki szellemmé változott, ki kellett találni melyik kisgyerek lapul a lepedő alatt.

Ezt követően beszélgettünk a mesebeli jó és rossz szereplőkről (pl.: tündérek, királylányok, angyalok, boszorkányok, szellemek, sárkányok). Mesehallgatás során olyan mesék hangzottak el, melyekben ezek a szereplők megtalálhatók. Hallhatták a gyerekek Az éjszakai fenevad című mesét, és ábrázolásnál mindenki fantáziájára hagyatkozva lerajzolta a mesebeli gonoszt. Készítettünk papírból kivágott szellembábokat is. A hét utolsó napján diavetítőztünk, a Tündérszép Ilona és Árgyélus meséjét láthatták a gyerekek, ezután mindenki a már korábban elkészített szellemekkel bábozhatott a diavetítő fényénél.

Mivel Halloween nem magyar ünnep, nem igazán szoktuk megtartani az óvodában. Napjainkban azonban egyre több gyermek hall róla, érdekli, és izgalmasnak találja, ezért „szellemeskedtünk” picit mi is a héten, amit nagyon élveztek a gyerekek.

2011. október 17-21.

Ezen a héten egyrészt folytattuk az előző heti témánkat (őszi gyümölcsök) illetve felelevenítettük, ismételtük az azt megelőző témaköröket: Die Körperteile, Wir wurden größer.

A gyümölcsökön, zöldségeken kívül sokféle termést is hoztak a gyerekek: dísztök, mogyoró, kukorica, gesztenye – ez utóbbi jó alkalmat adott arra, hogy egy gesztenyefigurát készítsünk, s újra átismételjük testrészeink német kifejezéseit. A bábunk játékból életre kelt, s megéhezett. Mivel is kínálhatnánk meg, ha nem az ősz legfinomabb gyümölcseivel. A gyerekek megismerték, megtanulták a különböző gyümölcsneveket (die Traube, der Apfel, die Birne, der Nuss, die Pflaume), majd egy játékszituáció során lehetőségük volt a tanult szavakat aktívan használni is.

Boltos játékot játszottunk bábok segítségével: egy néni árusított különféle gyümölcsöket, s egy kisfiú illetve kislány jött vásárolni. A dialógust úgy állítottam össze, hogy a tanult udvariassági kifejezéseket (köszönés, megköszönjük az árut) is benne legyen, valamint gyakoroljuk a „Wie viel?” kérdést és a számlálást.

Frau: Guten Tag!

Mädchen/Jung: Guten Tag!

F: Was möchtest du kaufen?

M/J: …(Das Kind sagt einen Obstname.)

F: Und wie viel … möchtest du?

M/J: … (Das Kind sagt eine Zahl.)

Wir zählen zusammen: eins, zwei, drei, …

M/J: Danke schön.

F: Bitte schön. Auf wiedersehen!

M/J: Auf wiedersehen!

A gyerekek nagyon élvezték ezt a kis játékot, mindenki bátran használta a tanult kifejezéseket, és sikerélményhez jutott, hogy ő tudott beszélgetni németül a nénivel (vagyis velem). A báb használata segített az esetleges gátlások oldásában.

A témához kapcsolódóan készítettünk almát és körtét sógyurmából („Wir kneten zwei Äpfel und zwei Birnen”) valamint közösen, foglalkozás keretében elővettük a gyümölcsös dominónkat. A hét zárásaként pénteken felelevenítettük egyik ismert és szeretett játékunkat („Es war eine Mutter”), mely során ismét előkerült a heti szókincsünk.

A sógyurma receptje:

20 dkg finomliszt

20 dkg vákumsó

125 ml víz

2 evőkanál étolaj

A hozzávalókból hamar összeáll egy kellemes tapitású, könnyen formázható anyag, amivel szívesen dolgoznak a gyerekek. Pihentetni nem kell, viszont neylonba tartsuk és mindig annyit vegyünk belőle, amennyit éppen használunk. A gyurma szinezhető természetes anyagokkal: rozsliszt, kakaó, feketekávé, vagy temperával szinesítjük a vizet (a tempera térfogatát számoljuk bele a 125 ml-be!).

A kész munka nagy sótartalma miatt keményre szárad, de még tartósabb, ha kiégetjük. Először nagyon lassú fokozaton, nyitott sütőajtónál szárítjuk, s amikor már elpárolgott a víz az anyag belsejéből is, akkor kezdhetjük sütni először 1-es, majd 2-es, stb. fokozaton, míg a megfelelő színárnyalatra égetjük. A kiemelkedő, vékonyabb részek sötétebb, a mélyebben fekvő és vastagabb részek világosabb tónust kapnak. A kész munkát még tartósabbá lehet tenni, ha a kiégetett alkotásokat lelakkozzuk.

Hogy mi készülhet sógyurmából? Felhasználhatóságának nincs határa: ajtódíszek, karácsonyfadísz, ajándéktárgyak, koszorú, hűtőmágnes, stb. A mintázáshoz használhatunk kést, villát, hústűt, fokhagymaprést, különböző kiszúró formákat, a díszítéshez szegfűszeget, lencsét, kukorica szemet, babot, stb. Érdemes böngészni az interneten.

2011. október 10-14.

A hét témája: „Barátkozás” Vitamin Vilivel és Karalábé Katával

Idén is megtartottuk óvodánkban a „Vitaminhetet”, melynek két fontos eseménye a szerdai zöldség- és a pénteki gyümölcsnap volt. Egész héten az „ősz kincseivel” ismerkedtünk. Felsoroltunk gyümölcsöket, zöldségeket, megbeszéltük melyek teremnek ősszel.

Szerdán a zöldségnap keretében, „Karalábé Katáé” és kis barátaié volt a főszerep, pénteken, a gyümölcsnapunkon pedig „Vitamin Vili” segített nekünk finom gyümölcssalátát készíteni.

Már a hét elejétől ráhangolódtunk a zöldségnapra, beszélgettünk a zöldségek formájáról, színéről, ízéről, melyik hol terem (földben, bokron, stb). Kedden tettünk egy nagy sétát, ellátogattunk Pápai Beniék kertjébe. Útközben láttunk szőlőlugast, fügefát, paprikabokrot, megfigyeltük melyik fának milyen termése van, összehasonlítottunk többféle almát, körtét. Beniéknél érdekességképpen mutattak nekünk füzérbe felfűzött paprikát, hagymát (lilahagymát, vöröshagymát és fokhagymát is). Bár ősz közepén járunk, azért a kertben jó néhány zöldséget láthattunk még, pl.: tököt, paprikát, paradicsomot, káposztát, hagymát. Megdörzsöltük és megszagoltuk a levendula levelét, bújócskáztunk a kukoricásban, amit nagyon élveztek a gyerekek, megbeszéltük a kukoricának mely részeiből készítették nagyanyáink a csuhébabákat. Természetesen mindenről készítettünk fotókat, hogy a focis fiúknak is meg tudjuk mutatni a látottakat.

Szerdán sok-sok érdekes zöldséget hoztak a gyerekek, melyeket megnézegettünk, megtapogattunk. A zöldségfelismerő játék során bővült a gyerekek szókincse (pl.: patiszon, cukkini, padlizsán, zeller). A vizuális észlelés és a színérzék fejlesztésére szolgált a zöldségek színének, formájának meghatározása. Ezek után nekiláttunk a zöldségbábok elkészítésének. A lányok elsősorban babákat készítettek, a fiúk pedig autókat, így jött az ötlet, hogy a sok csinos lila- és kelkáposzta szoknyás babából divatbemutatót, a répa- és uborkamobilokból pedig autóversenyt rendezünk. A kisebbek ügyesen morzsolták a kukoricákat, szúrkodták a fogpiszkálókat a krumplikba, így jött létre sok kis krumplisüni. A gyerekek újabb és újabb ötletekkel álltak elő, amit mi örömmel segítettünk elkészíteni. Az alkotómunka közben rágcsáltak nyers sárgarépát, karalábét. Hamarosan megtelt a folyosó a zöldségnap különös és csodálatos kis szereplőivel. A bábok elkészítése után, a gyerekek körbejárták az óvodát, és megtekintették egymás szebbnél szebb munkáit.

Pénteken gyümölcsökkel ismerkedtünk, megtapogattuk a formájukat, megkülönböztettük őket színük, nagyságuk alapján. Játszottunk „piacosat”, egy kisgyerek ellátogatott a piacra (a kör közepébe leült, bekötött szemmel) valakinek a kezébe adtam egy gyümölcsöt, melynek nevét bekiabálta. A bekötött szemű gyermeknek a hang alapján ki kellett találnia ki vásárolta a gyümölcsöt. Bábsüni segített nekünk almákat gyűjteni, és számlálni, megállapítottuk hány almát szedett össze télire, hol van több-kevesebb. Majd közös gyümölcssaláta készítésbe kezdtünk. A kicsik szemezgették a szőlőt, a nagyobbak műanyag késekkel szeletelték a banánt, almát, barackot. Kétféle salátát készítettünk, egy mézes-vaníliást, és egy epres-joghurtost, mindkettő csudafinomra sikeredett! Rettentően élvezték a salátakészítés minden pillanatát, örömmel végezték el a rájuk bízott feladatokat és végül boldogan fogyasztották a közös munka gyümölcsét!

Vizuális tevékenységeink során krumplinyomda segítségével festettünk egy hatalmas gyümölcskosarat tele szebbnél szebb színes gyümölcsökkel, valamint színes kartonból kivágott alma és körte formákra a korábban lemorzsolt kukorica szemekből ragasztottunk mintákat.

Még egyszer nagyon szépen köszönjük a kedves szülőknek a sok-sok zöldséget, gyümölcsöt!

Fényképek a keddi sétánkról

Fényképek a zölség- és gyümölcsnapról

2011. október 3-7.

Október 3-án, hétfőn a Zene világnapjára emlékeztünk.

Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy az is zene, ha énekelünk, és az is, ha hangszeren játszunk. Összegyűjtöttük sok-sok hangszer nevét, próbáltuk utánozni, hogy melyiket hogyan szólaltatják meg a zenészek, és mi is játszottunk egy zenekart utánzó játékot. A délelőtt folyamán zenés műsoron vehettünk részt: a „Kerekerdő Zeneműhely” őszről szóló összeállítását láttuk, hallottuk, illetve az éneklésbe mi is bekapcsolódtunk.

Pénteken, felelevenítve a heti eseményeket megszólaltattunk egy xilofont és egy metalofont. Megfigyeltük a hangok különbözőségét (fém és fa; magas és mély), dalfelismerő játékot játszottunk: ki találja ki, melyik tanult dalt játszom a hangszereken.

Fényképek a műsorról megtekinthetők itt

Diese Woche haben wir zwei Themen beschäftigt: „Wir wurden größer“ und „Die Körperteile“. Alle Kinder wurden jedenfalls größer während der Monate von Sommer (wir haben die Kinder im September gemessen), deshalb haben wir gedacht: messen wir auch unseren Hampelmann, wie viel kg und cm ist er. Er hat uns ein neues Lied gesungen: „Wir werden immer größer jeden Tag ein Stück“. Wir haben uns nach dem Text des Lieds bewogen und es steht vor, dass die Kinder dieses Lied und Spiel gemocht haben.

Zu vorigem Thema hat ein anderes angeknüpft: „Die Körperteile“. Wir hatten mehrere Möglichkeiten, dass die Kinder den Wortschatz hören und erkennen können:

- umzeichnen ein Kind

- zeigen eigene Körperteile

- tanzen nach einer Musik aus KIKUS CD („Wo sind meine Hände?“)
- herstellen ein Bild über Sonne, wenn wir mit unserer Hand drucken

- imitieren das Baden (wir haben eine Musik mit „Baden“ Effekte)

Wir haben einen neuen Reim gelernt: „Platsche, klatsche, rechts“. Wir wollten die rechte und die linke Hand unterscheiden.

Felhívás

Vitamin napok az óvodában

Október 12-én, szerdán zöldségnapot tartunk zöldségbáb készítéssel egybekötve. 14-én, pénteken gyümölcsnap lesz, mely keretében gyümölcssalátát készítünk.

Kérjük a kedves Szülők hozzájárulását zöldséggel, gyümölccsel.

Köszönettel: Vitamin Vili és Karalábé Kata

Ezen óvodai szintű programhoz kapcsolódva szeretnénk október 11-én, kedden elsétálni egy kiskertbe, ahol a zöldségeket, gyümölcsöket eredeti helyükön is megnézhetjük, beszélgethetünk az őszi munkálatokról.
Kérjük, jelezze, akinek van kiskertje (esetleg szomszéd néni vagy bácsi) és el tudunk látogatni hozzá ezen a napon.
Köszönjük

2011. szeptember 26-30.

A hét témája: A Magyar Népmese Napja

1859. szeptember 30-án született Benedek Elek, az egyik leghíresebb magyar meseíró, népmesegyűjtő. Ezen a héten pénteken, a „nagy mesemondó” születésnapján ünnepeljük A Magyar Népmese Napját.

Óvodánkban több mesés program is zajlott, ezt a napot a mese töltötte be. Megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak otthonról olyan könyveket, amelyekben magyar népmesék vannak. Rengeteg szép mesekönyv érkezett a hét folyamán, melyekből válogattunk a délelőtti foglalkozások során. Megbeszéltük, hogy régen, még a dédimamáink idejében, gyertyafény mellett, vagy a kandalló elé kuporodva hallgatták az esti mesét a gyerekek. Képzeletben visszautaztunk egy kicsit az időben és a délelőtti mesehallgatásnál mi is gyertyát gyújtottunk. Jó néhány a gyermekek által ismert és kedvelt népmese hangzott el (pl.: A só, A kisgömböc, A három kívánság), minden mese előtt furulyán a jól ismert „magyar népmesés” dallamot játszottam el. A mesék kiválasztásánál, kicsit visszanyúltam gyerekkori élményeimhez, két kedvenc mesémet is elolvastam a gyerekeknek. Az egyik „A Hajnal”, melyben királylányok és sárkányok szerepelnek, így a lányok és a fiúk is örömmel hallgatták. A másik nagy kedvencem a „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” című mese, melyet meghallgatás után el is báboztunk. A kicsik délutáni játékában is megjelentek a délelőtti meseélmények, valamint az ábrázolós tevékenységek során is a meséből ismert szereplőket rajzolták le, színezték ki a gyerekek.

A héten vendégeink voltak, a szőkédi bábelőadók, Pipacs című előadásukkal, mely nagyon lekötötte a gyerekeket, élvezettel hallgatták, figyelték.
Néhány jelenet a meséből

Úgy gondolom, ez a hét nem csak a gyerekeknek, hanem nekünk felnőtteknek is nagy élmény volt, hiszen Benedek Elek meséit hallgatva újra átélhettük gyermekkorunk boldog perceit. A méltán híres mesemondó ars poeticája legendás négy sora, síremlékén olvasható:

„Jézus tanítványa voltam

Gyermekekhez lehajoltam.

A szívemhez fölemeltem

Szeretetre így neveltem.”

2011. szeptember 21. és 23. Kirándulás

Elmúlt heti beszélgetéseink során kiderült, hogy nyaralni legtöbben személyautóval mentek, néhányan buszoztak, vonatos utazáson azonban egyik kisgyermek sem vett részt. Megtudtam, hogy nem csak nyáron, hanem nagyon sokan még egyetlen egyszer sem ültek vonaton. Szerettük volna, ha a gyermekek megtapasztalják a vonatozás élményét, ezért szerveztünk egy rövid kis kirándulást, melynek végcélja a pécsi vasútállomásról eljutni Pécsudvardra, természetesen vonattal.

A kirándulás előtti napokban a gyerekek már izgatottan várták az utazást, mellyel kapcsolatban megosztottunk egymással néhány fontos információt, és kitértünk a közlekedési szabályokra is. Megbeszéltük, hogy jegyet kell vennünk mielőtt buszra, vagy vonatra szállunk, melyet az ellenőr, ill. a kalauz kér el tőlünk. Gyalogos közlekedésnél is találkozunk rendőrlámpával, ha zebrához érünk, és akárcsak az autósoknak, nekünk is a zöld jelzésnél szabad tovább haladnunk. Többféle vonatos játékot játszottunk, először a „Megy a gőzös…”-t énekelve vonatoztunk, az elől haladó „masiniszta” papírból készült táblával piros, ill. zöld jelzésére indultunk, megálltunk. Eljátszottunk egy vonatos utazást: miután jegyet váltottunk, felszálltunk a vonatra (teremben sorba rakott székekre ültünk) és az Alma együttes Utazunk című zenéjére zötyögtünk, dőltünk jobbra-balra.

Elérkezett a várva várt hét, melynek szerdáján a nagyobbakkal, péntekjén a kisebbekkel indultunk útnak. Mindkét csoport izgatottan várakozott a buszmegállóban, szinte percenként kérdezgették: „Mikor jön már a busz?” A távolsági buszvégállomáson ámulva nézték a sok-sok buszt és az azokról le- és felszálló embertömeget. A vasútállomásra tartó sétánk közben elhaladtunk a vásárcsarnok mellett, ahol picit betekinthettünk a piaci forgatagba, láthattuk a kofák és árusok által kínált sokféle érdekes zöldséget, gyümölcsöt, virágot. Utunk során megpihentünk kicsit az egyik játszótéren, ahol lehetett csipegetni az otthonról hozott finomságokból, inni egyet és nagyot szaladni, mászókázni, hintázni. A vasútállomásra érve, első dolgunk azt volt, hogy megváltottuk a jegyünket a pénztárnál. Ezután megnéztük az utastájékoztató táblát, mikor indul, melyik vágányról, és mikor érkezik meg a vonatunk. Majd kisétáltunk a peronra, megnéztük az állomáson várakozó vonatokat, meghallgattuk a sokak által jól ismert hangjelzés után elhangzott információkat. Nagy élmény volt a fiúknak, mikor az egyik kalauz bácsi nem csak megmutatta, hanem még kezükbe is adta az irányító tábláját. Először kívülről, majd belülről is megnéztünk egy Intercity vonatot, megbeszéltük, hogy az egy kicsit gyorsabban megy, mint amivel mi fogunk utazni, és kevesebb helyen áll meg. Megeszegettük a maradék elemózsiánkat, majd felszálltunk a „kis piros”-ra.

Ahogy elindult a vonat, rövid időn belül megérkezett a kalauz, kedvesen üdvözölt minket, és kérte a jegyünket. Mindenki számára nagy élmény volt kitekinteni az ablakon, nézni az elsuhanó tájat, azt hiszem felért ez a gyerekek számára egy rövidke televíziós műsorral. Hamarosan megpillantottuk a Pécsudvard táblát, és a peronon várakozó szülőket, akik izgatottan lesték csemetéiket. Az oviba visszatérve éhes pocakkal, de izgalmas és tartalmas utazásunk élményeivel eltelítve ültünk le ebédelni.

Köszönjük a segíteni tudó szülőknek, hogy visszaszállítottak minket Pécsudvardról Kozármislenybe.

Fényképek megtekinthetők itt

Elkezdődött egy újabb tanév

Iskolába ment nagycsoportosaink helyére ebben a tanévben 6 kisgyerek érkezik az Őzike csoportba: hárman az első- és hárman a második félévben. Tanév végére a 11 nagycsoportos és 12 középsős mellé 9 kiscsoportosunk lesz. A csoport nemek szerinti megoszlása: 17 lány és 15 fiú.

Most, szeptember elején Hanna és Nóri érkezett hozzánk. Mindkét kislány bátran, szívesen játszott az óvodai játékokkal, ismerkedett a gyerekekkel, és hamar kialakult az a bizalmas légkör köztünk, felnőttek és a kislányok között, ami az édesanyák elengedéséhez szükségeltetett. Vegyes csoport lévén könnyű átvenni a szokásokat, utánzásos tanulással követni az óvodai élet ritmusát, szabályait. Reméljük, hogy a „jól érzem itt magam” állapota sokáig fennmarad új őzgidáinknál.

A gyerekek névsora és jele

Az első napok, hetek az újra találkozás öröméről, nyári élményekről szóltak, s megcsodáltuk, hogy ki mennyit nőtt, mióta nem láttuk egymást. Sokszor kérdezgették a gyerekek: „Ugye én már nagycsoportos/középsős vagyok?” Számba vettük, ki hány éves, bemutatkoztunk új ovisainknak, igyekeztünk bevonni őket a különböző játéktevékenységekbe, amik minden kisgyereknek az újdonság erejével hatottak a hosszú szünet után. A nyári élményeket nagycsoportosaink rajzaikban is kifejezték.

A beszélgetések során szóba került, ki milyen közlekedési eszközzel ment nyaralni, milyen járműveket ismernek a gyerekek, melyekkel utaztak már.  Három csoportra osztottuk a járműveket: a földön, a vízen és a levegőben közlekedőkre. Felsoroltunk mindhárom csoporthoz tartozókat, majd a kompetenciás játékeszközök segítségével elméleti ismereteinket gyakorlati tapasztalatokkal bővítettük. A három csoportnak megfelelően, három különböző textilzsákból húzhattak a gyerekek járműveket, melyeket felragaszthattak a már korábban kihelyezett táblára, annak megfelelően, melyik hol közlekedik. Nagyon ügyesen felismerték a közlekedési eszközök típusát, és azt is, hogy hol kell elhelyezniük a táblán. Játékos feladatlapokon színeztünk földön, vízen, és levegőben közlekedő járműveket, és játszottuk az ismert „Tűz, víz, repülő” játékot. Hajtogattunk papírrepülőket, melyeket mindenki kedvére kidíszíthetett, majd megröptethetett. 

Fényképek megtekinthetők itt

Gyerekszáj

Új ovisunk, Hanna már az első napokban megnevettet minket mondásaival.

Evés közben többször kell szólni a gyerekekre, hogy ne beszélgessenek - úgy látszik a hosszú nyári szünetben elfeledkeztek erről.
Hanna megjegyzi:
- Ti vagytok a figyelmeztető nénik?

Majd egy másik alkalommal közli szigorú hangon:
- Magyar ember evés közben nem beszél!

2011. szeptember 1.

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.

De jobb lesz, ha lerajzolom.

Megláthatod te is velem,

csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,

ez itt az út, felénk futó,

ez itt akác, ez itt levél,

ez itt a nap, ez itt a dél.

Ez borjú itt, lógó fülű,

hasát veri a nyári fű,

ez itt virág, ezer, ezer,

ez a sötét gyalogszeder,

ez itt a szél, a repülés,

az álmodás, az ébredés,

ez itt gyümölcs, ez itt madár,

ez itt az ég,

ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,

ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó:

ez volt a ház, ez volt a tó.

Szeretettel köszöntjük kedves Olvasóinkat a 2011-2012-es tanév kezdetén!

! - Ó! - IÓ! - CIÓ! - ÁCIÓ! - KÁCIÓ! - AKÁCIÓ! - VAKÁCIÓ!

Kinek előbb, kinek utóbb, de bizonyára mindenkinek elérkezik a várva várt pillanat, amikor megkezdheti a pihenés és feltöltődés napjait-heteit.

Szeptemberben újra találkozunk, addig is
szép, élményekben gazdag nyarat kívánunk!

Csoportpénz - 2. félév

(A kicsi képre kattintva lehet nagyítani)

Májusi események az Őzike csoportban

Május 18-án tartottuk évzárónkat, melyen az év közben tanult énekekből, versekből összeállított műsorunkat mutattuk be, valamint „hivatalosan” elbúcsúztunk az iskolába menő nagycsoportosainktól.

Szinte teljes létszámban el tudtak jönni az „őzgidák” sok-sok szülő, nagyszülő, vendég kíséretében. Az évszakok váltakozásának megfelelően válogatott énekeket, verseket lelkesen, örömmel játszotta minden gyermek, majd a középsősök és nagycsoportosok előadásában láthattuk Zelk Zoltán: A három nyúl c. meséjét. Néhány régi emlék felidézésével, egy-egy verssel és énekkel búcsúztunk 5 nagycsoportosunktól, akik szeptemberben elkezdik iskolás életüket. Sok örömet, kitartást kívánunk nekik az elkövetkező évekre!

Köszönjük az évzáró utáni zsúrra hozott sok-sok finomságot!

Fényképek itt

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Május 21-én, szombaton kirándulni mentünk a Katica Tanyára. Szerencsére az idén nem hiúsult meg e remek program az időjárás miatt, és sok család vállalkozott az útra.

Csendes, gyönyörű környezetben tölthettük a napot (Patca nem messze található Kaposvártól, igazi kis zsákutca falu), sok-sok játék és néznivaló csábította a gyerekeket és felnőtteket a birtokon. Kisebb csoportokat alkotva fedeztük fel és élveztük az aktív pihenés lehetőségeit, majd négyfelé osztva a társaságot Sziszkó paci vitt el minket egy kis kocsikázásra. A gyerekek elmesélései szerinti legkedveltebb játékok voltak: gokartozás, a 6 személyes hinta, az étteremben lévő ugráló-dühöngő, állatsimogató. A nap zárásaként láthattuk, amint apukák segítségével beüzemelték a hajítógépet.

Érdemes máskor is ellátogatni akár egyénileg, akár csoportosan a Katica Tanyára, „ahová a madár is pihenni jár”.

Fényképek itt

(Ha valaki szeretné megosztani fényképeit másokkal, kérjük, juttassa el hozzánk!)

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A gyereknaphoz kapcsolódva került sor a tanév végén még egy műsorra, mely keretén belül Figura Ede mutatta be „Madárijesztőszerelem” c. meséjét.

Egy gitárt és néhány bohókás jelmezt, kelléket használva ismertük meg Szeplős Panka és Borzas Jóska történetét, kiegészítve az előadást a gyerekek aktív részvételével. Sok humor, zene szőtte át a mesét, ami kitűnő előadásmóddal párosult. A gyerekek figyelmesen, élvezettel és örömmel vettek részt a műsoron.

Fényképek itt

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Tanévünk utolsó eseményeként került sor a gyereknap megszervezésére. Kora délelőtt megérkeztek vendégeink: rendőrök, mentősök, tűzoltók. Annyi érdekes néznivaló volt, hogy a gyerekek szinte megrohamozták a járműveket. Folyamatosan érdeklődtek, kipróbáltak mindent, amit csak lehetett. (A nagy érdeklődés miatt nem is került sor az általunk előkészített játékos vetélkedőkre – az ötleteket eltesszük jövőre.) A sok érdekesség mellett szólt a zene, táncolni is lehetett: jó hangulat uralkodott az egész udvaron. Ebéd utáni fagyizás és apró ajándék tette emlékezetessé ezt a napot.

Fényképek itt

2011. április: Janikovszky Éva rajzpályázat

Még a tavaszi szünet előtt hírdette meg intézményünk a Janikovszky Éva nevéhez kapcsolódó rajzpályázatot, amelynek témája "Mit szeretek szabadidőmben csinálni?" "Mi leszek, ha nagy leszek?" volt. Mi, őzikések, festményekkel készültünk, s a kiválasztott 5 kép mindegyikét kiállították az iskolában. Az április 20-i eredményhírdetésen csak Johanna tudott részt venni, a többiek -hiányzásuk miatt- a szünet után kapták meg emléklapjukat.

"Csapatunk" tagjai: Ambach Zsófia, Jarjabka Johanna, Krasznai Mirella, Róna Boglárka, Till-Halász Florina

Gratulálunk nekik!

Fényképek megtekinthetők itt

2011. május 5. Légvár és arcfestés ...

... a Kölyökidő Alapítvány jóvoltából. (http://www.kolyokido.hu/)

Ezen a napon a fent említett Alapítvány szervezésében két légvár került felállításra az udvaron, amit a gyerekek örömmel vettek (ideiglenesen) birtokukba. E játékoknak nagy sikere volt, ugyanúgy, mint az arcfestésnek. Sokan vártak türelemmel, hogy egy-egy pillangó, tigris, pókember, stb. képébe bújhassanak.

Fényképek is készültek a gyerekekről, amik hamarosan minden vásárlási kötelezettség nélkül megtekinthetők lesznek.

A mi "amatőr" felvételeink megtekinthetők itt

Májusi hírek

Megérkeztek a májusi „Tappancs” és „Törpék” újságok, ezen kívül még egy (júniusi) szám lesz ebben a tanévben.

Kérjük május hónapban mind az eddigi, mind a hátralévő újságok árát rendezni.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Szeretettel várunk minden kedves Szülőt, Nagyszülőt, Vendéget az Őzike csoport tanévzáró műsorára, melyet 2011. május 18-án, szerdán 16.30-kor tartunk. Ekkor köszönünk el az iskolába menő nagycsoportosainktól is.

Kérjük, aki tud, hozzon egy kis süteményt, innivalót az ünnepség utáni zsúrra.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Május 21-én, szombaton családi kirándulást szervezünk a Katica-tanyára (Patca község Kaposvár mellett). Kérjük, jelezzétek, hogy részt kívántok-e venni ezen a programon.

Várható költségek:

- útiköltség (egyénileg, autókkal utazunk)

- belépő: 20 fő felett csoportos kedvezménnyel:

              felnőtt 690 Ft/fő/nap

              gyerek (2-14 éves korig) 640 Ft/fő/nap

              az őzikés gyerekeknek csoportpénzből vesszük meg a belépőjüket

Információk a Katica-tanyáról: http://www.katicatanya.hu/

Szeretettel köszöntjük az Édesanyákat!

Az ajándékkészítés néhány pillanata

Márciusi - áprilisi versek és énekek

Kecskés Béla: Szól a tavasz

Szól a tavasz:

itt vagyok!

Eljöttem, mert

hívtatok.

Egész télen

hó alatt

álmodtam az

álmomat.

Szól a tavasz:

itt vagyok,

napsugárban

csillanok,

kezemben száz

szál virág –

annak adom,

aki várt!

Das saubere Kind

Zum Waschen nehm’ ich den Schwamm,
zum Kämmen nehm’ ich den Kamm,
die Zähne putz’ ich mir fein,
meine Nägel sind rein,
zieh’ frische Kleider auch an,
ein sauberes Kind bin ich dann!

Osvát Erzsébet: Hal a vízben

Legjobb dolga

van a halnak.

Folyton-folyvást

lubickolhat.

És ha baj van,

nagy veszély,

nem retteg

és nem beszél,

csak cikázik

erre-arra –

messze villog

fürge farka.

Bei Rot bleibe stehn,
bei Grün kannst du gehn.
Bei Rot musst du warten,
bei Grün kannst du starten.


Énekek:
- Nincs szebb a világnál (március 15-re)
- Tavaszi szél vizet áraszt
- Tritt herein, du schöne Rose

2011. április 27. Húsvét az óvodában

Már a szünet utáni első nap izgalmakkal telt el: ekkor vártuk a "nyuszit" az óvodában. Ráhangolódásképpen Viktor jóvoltából, aki hozott kölnit, a fiúk meglocsolták a lányokat. Természetesen a versike és viszonzásként egy kis édesség majszolás sem maradt el. Miután biztosítottuk, hogy a lányaink szépek és frissek maradjanak, elindultunk húsvéti kosárkánkkal a játszótérre, hogy füvet szedjünk. Pillanatok alatt puha fészket varázsoltunk, majd egy kis játék után visszaindultunk az óvoda udvarába. Nálunk nem tojás, hanem új udvari játékok keresése volt a meglepetés. A rengeteg gyerek szinte megrohamozta a homokozót.

Mire ebédhez készülődtünk, a csoportszobában elhelyezett kosárba is megérkeztek az őzikések apró ajándékai, amelyeket mindenki örömmel vitt haza.

Fényképek megtekinthetők itt

2011. április 11-20.

Ez az időszak a húsvéti készülődés jegyében telt. Néhány momentum mindennapjainkból:

- barkácsolás gyanánt elkészültek a tojáshéjban üldögélő kiscsibék, akiket fűvel bélelt kosárkába helyeztünk

- húsvéti hímes tojás színezőt díszítettünk

- elbáboztuk Zelk Zoltán: A három nyúl c. verses meséjét

- egy esős délelőtt megnéztünk néhány részt a Legkisebb ugrifüles történeteiből

- április 15-én, pénteken kézműves délelőtt keretében nemezelőt és csuhé figura készítőt nézhettünk munka közben, valamint népzenei műsoron vettünk részt (fényképek itt)

- wir haben „Ei suchen“ Spiel gespielt (Jemand hat ein Ei versteckt und ein anderes Kind musste es suchen. Wir haben mit den Wörtern „kalt“ und „warm“ geholfen.)

- wir haben den Osterhase mit einem Lied gerufen: „Komm, bitte komm, Osterhase, komm! ...“

- wir haben das Lied „Stups, der kleine Osterhase“ von Rolf Zuckowski gehört und auf die Musik geturnt.

Ezúton kívánunk minden kedves Olvasónknak szép, megújulást hozó Húsvéti ünnepeket!

2011. április 4-8.

A hét témája: Tavaszodik

Megérkezett végre a várva várt tavasz, szépen süt a nap, nyílnak a virágok, visszatértek a költöző madarak, virágba borultak a fák. Egy színes kép segítségével átbeszéltük a gyerekekkel, milyen változások történnek, mikor télből tavasz lesz (időjárás, természet, ruházkodás, állatok viselkedése, stb.). A hét első felében a természet éledésével kapcsolatban, a fákról, virágokról, állatokról beszélgettünk. Kiválasztottunk egy kisgyereket, aki átváltozott tavasztündérré, szép virágos fejdíszt kapott, és a kezében egy óriási plüss virággal körbejárt a teremben. Akinek a fejét megérintette, az mondott egy virágnevet (ügyelniük kellett arra a gyerekeknek, hogy olyan virágot mondjanak, amelyiknek a neve még nem hangzott el). Mozgásos játékként körjátékoztunk, közben énekeltük a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt. Elmondtuk közösen Kecskés Béla: Szól a tavasz kezdetű versét, aki el tudta szavalni egyedül is, az lehetett a tavasztündér. Megcsodáltuk az udvaron virágzó fákat, azok mintájára készítettünk tavaszi képet, virágokkal, fával, melyre pattogatott kukoricát ragasztottunk. Alvásidőben meghallgatták a gyerekek Janikovszky Éva: Tavasz keresősdi című meséjét.

A hét második felében a tavaszi, ill. a húsvéti népszokásokról beszélgettünk (böjti játékok, barkaszentelés, ételszentelés, locsolás, tojásfestés). Ellátogatott hozzánk egy tojásfestő néni, megnéztük, hogy készülnek a szebbnél szebb hímes tojások, megtudtuk milyen eszközökkel, milyen technikával lesz a fehér tojásból színes, mintás tojás. Másnap színeztünk kétféle tojásos képet, meghallgattuk Lelkes Miklós: Három húsvéti tojás című meséjét. Eljátszottuk az egyik legkedveltebb húsvéti népszokást, a locsolást. A fiúk kölnivel a kezükben odaléptek a kiszemelt kislányhoz, rövid locsolóversikét mondtak neki és meglocsolták, cserébe a lányok hímes tojást adtak. Készítettünk tojáshéjból kibújó kiscsibét, vattapamacsból, szemét, taraját, csőrét színes papírból vágtuk ki. Alvásidő alatt húsvéti meséket hallgattak a gyerekek, Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról, A három nyúl, Nyúl papa ötlete. Torna alkalmával utánoztuk a madarak mozgását, babzsákgyakorlatokat végeztünk, békafogót játszottunk. Kihasználtuk a kellemes tavaszi időjárást, sokat játszottunk az udvaron délelőtt és délután is.

Hogyan készül a hímes tojás? Fényképek megtekinthetők itt

Kedves Szülők!

Az alábbiakban néhány közérdekű információt gyűjtöttünk össze:

Április 15-én, pénteken Hagyományőrző napot tartunk az óvodában: a gyerekeknek népzenei műsor, tánc; nemezelés, csuhéból készült tárgyak és technikák, fortélyok megtekintése szerepel a programban.

Részvételi díjat nem kell fizetni, a nap költségeit az óvodai alapítványba befolyt pénzből fedezzük.

________________________________________

Az iskolai tavaszi szünethez igazodva április 21-22-én (csütörtökön, pénteken) és 26-án (kedden) összevont csoporttal tartunk ügyeletet az óvodában.

Kérjük, jelezzétek, hogy jön-e gyermeketek ezekben a napokban.

________________________________________

Április 28-án, csütörtökön 18 órakor jótékonysági hangverseny lesz az óvoda javára a Flüei Szent Miklós templomban. Közreműködőket, a részletes műsort megtekinthetitek óvodánk honlapján.

Szeretettel várunk mindenkit erre a programra!

________________________________________

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Benneteket, hogy május 21-én, szombaton tudnak fogadni minket a Katica-tanyán.

A márciusi szülői értekezleten megbeszéltek szerint erre a családi kirándulásra autókkal utazunk. Várható programról, egyéb részletekről a későbbiekben értesítünk mindenkit, egyenlőre a dátumot jegyezzétek fel. (Ha ezen a napon rossz az idő, egy héttel később, május 28-án szervezünk családi kirándulást, szalonnasütéses programot valahol Pécs környékén.)

2011. március 28-április 1.

Diese Woche haben wir zwei Themen beschäftigt, die in miteinander verbunden sind: „Wir haben einen Ausflug gemacht“ und „Die Verkehrsmittel“.

Am Montag haben wir die Fotos über unsere Reise gesehen und die Erlebnisse, Erfahrungen aufgefrischt. Wir konnten die alten Gegenstände noch einmal beobachten, die die Leute früher genutzt haben oder mit denen sie ihr Haus verschönert haben. Wir haben entschlossen: wir basteln einen ähnlichen Kranz, der in Somberek ist.

Die Blumen werden aus Papiertaschentuch gemacht und wir haben die auf einen grünen Kartonkranz geklebt – so, wie wir im Museum gesehen konnten. Wir haben Bilder mit verschiedenen Motiven von den netten Frauen bekommen und wir haben die ausgemalt.

Wir haben ein neues Lied gelernt: „Tritt herein, du schöne Rose“. Dieses Lied habe ich damals gesammelt, wenn ich meine Diplomarbeit geschrieben habe. Jetzt war eine gute Gelegenheit, dass ich dieses Lied den Kindern weitergebe. Ich habe zu Hause ein solches altes Tuch gefunden und beim Spiel anwendet, das früher als Bettdecke genutzt wurde.

In dem zweiten Teil der Woche haben wir durchgesprochen, wie wir nach Mohács gefahren sind und welche Verkehrsmittel kennen wir.

- wir haben die Namen der verschieden Fahrzeuge gelernt und die sortieret, was wo verkehrt (in der Luft, im Wasser, auf der Straße)

- wir haben das Lied über die Eisenbahn aufgefrischt und nach dem Lied gespielt (wir fahren mit der Eisenbahn)

- wir haben einen neuen Reim gelernt: „Bei Rot bleibe stehn, bei Grün kannst du geh’n …“ – beim Spiel hat ein Polizist die Kinder geleitet.

- wir haben darüber gesprochen, dass woher der Donau kommt (aus Deutschland) und wo fließt weiter. Ein Schiff und ein Hut mit deutschen Fahnen wurden gebastelt, wir haben einen Kapitän gewählt und das Spiel konnte losgehen. „Das Schiff ist angekommen.“ „Woher bist du gekommen?“- fragen wir den Kapitän. „Aus Deutschland.“ „Was hast du mitgebracht?“ Es gibt einen Sack bei dem Kapitän und die Kinder können während des Spiels etwas aus dem ziehen – und die gelehrnten Wörter üben.

Hétfőn láthattuk a „Hangoló – zenés bábszínház” idei 3. előadását, amely a négy évszak jellegzetességeiről, vándorlásáról mesélt nekünk. Gyönyörű díszlet és jelmezek, kedves énekek tették igazán széppé ezt a műsort.

Fényképek az előadásról megtekinthetők itt

2011. március 21-25.

A hét témája:  Vízi világ

Ebben a hónapban a víz témakörével foglalkoztunk, igyekeztünk a vízzel kapcsolatos ismereteinket bővíteni új információk, tapasztalatok szerzésével. Ez a hét különösen jelentős volt, hiszen a vizes témakör kiemelkedő eseménye a Víz világnapja, melyet 22-én (kedden) ünnepeltünk. Hétfőn ráhangolódtunk picit a következő napra: beszélgettünk a víz fontosságáról, a mindennapjainkban betöltött szerepéről, hol találkozunk vele, milyen formában, halmazállapotban. Kedden körbeültünk a szőnyegen, akihez gurult a labda, mondott egy dolgot a vízzel kapcsolatban, bármit mondhattak, ami először eszükbe jutott. Ennek kapcsán átbeszéltük milyen sokféle felhasználási módja van a víznek, mennyire nélkülözhetetlen az emberek és minden más élőlény számára. Felhívtam a gyerekek figyelmét arra, hogy takarékoskodni kell a vízzel, mert sajnos vannak olyan országok, ahol már most is kevés az ivóvíz. Megbeszéltük milyen természetes vizeink vannak (mi a patak, a tó, a folyó, a tenger, az óceán, stb.), melyikre mi jellemző. Felsoroltunk vízben, és vízparton élő állatokat, vízi közlekedési eszközöket, vízi sportokat. Levetítettem a gyerekeknek egy állódia sorozatot, a „Vizek állatai” címmel, melyben láthatták a tavak, folyók vízi világát. Érdekes képkockák voltak a halászokról, horgászokról, a vízparti madarakról. Szóba került, hogy következő nap kirándulni megyünk a Duna-partra. Megbeszéltük, hogy a Duna egy folyó, mely több országon keresztül folyik, nagy hajók közlekednek rajta, az egyik partjáról a másikra komppal mennek át az emberek, lehet horgászni benne, de fürödni, úszni nem szabad. Készítettünk közösen egy papírhajót, melyet másnap vízre teszünk. Mindenki rajzolt rá valami szépet, és kitűztük rá az Őzike csoport zászlaját is. Halas és egyéb vízi állatos képeket színeztük, közben elmondtuk Osvát Erzsébet: Hal a vízben című versét. Természetesen a héten elhangzott mesék is a témakörünkhöz kapcsolódtak: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége, A hajómanó meséje, Tibi király és a ladik.

Szerdán eljött a várva-várt nap, minden kisgyermek izgatottan készült az útra. Kis hátizsákjaikkal sorakoztak, többségük busszal utazott, néhány gyermek jött szülői kísérettel, autóval. Kirándulásunk első állomása a Sombereki német tájház volt. Kedves, barátságos fogadtatásban részesítettek bennünket a vendéglátó óvónénik. Körbevezettek minket a ház körüli portán, megnézhettük a régi disznó ólat, felmászhattunk a góréba, lemehettünk a pincébe. Rengeteg korabeli érdekes munkaeszközt, használati tárgyat, bútort, edényt, ruhát, stb. láthattunk, és mindegyikről megtudtuk mire, hogyan használták egykor. Népviseletbe öltözött babákat csodálhattunk meg, sőt, két kis óvodásunkat be is öltöztették ünnepi díszes ruhába.

Következő úti célunk Mohács, a Duna-part. Egyből a kompkikötőnél szálltunk ki, lesétáltunk megnézni a Dunát, és vízrebocsátottuk az oviban készített hajónkat. Lelkesen szurkoltak a gyerekek a vízen egyre távolodó kis papírjárműnek. Ezután felszálltunk a kompra, mindenki csodálkozva nézte, ahogy felhajtanak az autók a hatalmas rámpára, majd felhúzzák a hidat és már távolodtunk is a parttól. Élvezték a vízi kirándulást, érdeklődve tekingettek körbe, nézték a mellettünk elhaladó óriási hajókat, a víz sodrását, a partot, a felszálló sirályokat. Mindannyian kellemes élményekkel tértünk vissza az oviba, kellően elfáradva (többen már a buszon is elbóbiskoltak).

Másnap megbeszéltük a kirándulás alkalmával látottakat, és készítettünk egy nagyon szép képet a Duna-partról, színes halakkal, kagylókkal, rákokkal, madarakkal, stb. Játszottunk horgászversenyt, egy kisfiú és egy kislány állt szemben egymással a műanyag medencénél, és a „Nagy ho-ho-ho horgász” zenéjére igyekeztek minél több halacskát kifogni a vízből. Amikor megállt a zene, megszámoltuk kinek hány halacska akadt a horgára. Nagyon izgalmas, mozgalmas hetünk volt, sok érdekességet láttunk, hallottunk, tettünk!

Heti események fényképei megtekinthetők itt

2011. március 7-11.

A hét témája: Föl, föl vitézek a csatára…

A hét elején ellátogattunk az Üszögpusztai lovardába. Már az oda utunk is kalandos volt, busszal mentünk, ami sok kisgyermek számára ritka „élmény”. A lovasfarmon Imre bácsi körbevezetett minket, bemutatta a pacikat, megtudtuk mit esznek, hol alszanak, hogy telnek napjaik. A legtöbb lovacskát meg is szabadott simogatni, természetesen ezzel a lehetőséggel mindenki boldogan élt is. Ezután egy körbekerített kis részen futkostak, játszottak a gyerekek, majd elfogyasztottuk az oviból hozott briósokat, és az otthon csomagolt rágcsálnivalókat. Kellemes élményekkel gazdagodva és kellően elfáradva érkeztünk vissza az óvodába. A pihenéshez választott mese is a lovacskákról szólt aznap.

A hét utolsó napján tartottuk a március 15-i ünnepségünket, melyre minden nap szorgalmasan készültünk. Meséltem a gyerekeknek az 1848-as forradalomról, mi történt akkor, miért harcoltak a fiatalok. Megbeszéltük mi az a kokárda, miért tűzzük ki március 15-én, milyen színekből áll (ugyanolyan, mint a magyar zászló). Beszélgettünk arról, hogy annak idején lóval és lovaskocsival közlekedtek az emberek az utcán, a csatákban is lovas katonák harcoltak. Elképzeltük, hogy mi is katonák vagyunk, felpattantunk a lovunkra (fából és rongyból készült lovacskákra) és a „Gyí te paci, gyí te ló…” kezdetű dalra körbejártunk a teremben, mondókázva utánoztuk a lovagló urakat, hölgyeket, huszárokat. Elénekeltük a „Nincs szebb a virágnál…” című éneket, amit az ünnepség napjára már mindenki ügyesen megtanult. Készítettünk papírból kis katonákat: először kiszínezték a gyerekek, odafigyelve arra, hogy a kezében lévő zászló és a kalapját díszítő kokárda piros-fehér-zöld legyen, majd kivágtuk a testrészeit és összeragasztottuk. Mesehallgatás során az Egyszeri huszárról hallottak egy történetet a gyerekek. Az ünnepséghez készítettünk zászlókat. Piros és fehér krepp papírból tépegettek a gyerekek darabokat, melyeket utána tapéta ragasztóval bekent fehér papírra ragasztottak, az így elkészült lapot hurkapálcára rögzítettük. Pénteken a gyerekek kokárdát kitűzve, ünneplős ruhában érkeztek. Reggeli után gyülekeztünk zászlóinkkal és a rendezvényterembe vonultunk a többi csoporttal együtt. Közösen elszavaltuk a Nemzeti dal első versszakát, elénekeltük a tanult dalokat, elmondtuk az ismert verseket, mondókákat. Jó hangulatban telt az ünnepség, élvezték a gyerekek a zenés, énekes, zászlós felvonulást.

Fényképek megtekinthetők itt

2011. február 28-március 4.

Mielőtt az e heti német témakör és szókincs feldolgozásába bele kezdtünk volna, hétfőn egy kicsit az időjárás felmelegedéséből következő olvadás jelenségéről beszélgettünk. (Az előző pénteki farsangolással igyekeztünk elűzni a telet, s már nagyon várjuk a melegebb, tavaszi napsugarakat.)

Zöldes pokróccal letakart, felkupacolt építőkockák imitáltak egy hegyet, ami olyan magas, hogy a tetejét még hó borítja – egy kisebb fehér kendő szimbolizálta a havas hegycsúcsot. Napcsalogató éneket énekelve eljátszottuk, hogy elkezd olvadozni a hó, ami a hegyről lefelé egy patakot képez. A patakocska (keskeny kék szalag jelképezte) mindenfelé kanyarog, majd megérkezik egy tóba vagy folyóba. Széles krepp papír csíkkal jelöltük, hogy a mi patakunk a Dunába folyik bele. Innen különféle Duplo elemeket felhasználva építettem meg a gyerekeknek, hogy a Dunából kiszivattyúzzák a vizet, vastag csöveken át eljut a „víztisztító üzem”-hez (a folyó víz nem olyan tiszta, amit meg szabadna inni), majd a már megtisztult víz további csöveket keresztül eljut pl. a házunkba. Szintén Duplóból készült el egy ház, amiben megépítettük a fürdőszobát, konyhát, WC-t, s a ház mellett kialakítottunk még egy locsolásra, autómosásra alkalmas kerti csapot is.

A térben kialakított hóolvadásos jelenséget másnap délelőtt síkban, papíron is megformáztuk.

Unser Thema ist, es wir diese Woche aufarbeiten wollten: „Wir brauchen das Wasser, wir werden sauber“. Ich habe ein Spiel imitiert, indem unser Hampelmann seine Puppe mitgenommen hat, aber er schämt sich darüber, dass seine Puppe sehr schmutzig ist (ich habe die Puppe mit Nutella verschmiert). Zum Glück hatten wir verschiedene Dinge (einen Schwamm, einen Kamm, eine Zahnbürste, eine Nagelbürste, ein neues sauberes Kleid), damit wir dem Hampelmann helfen konnten seine Puppe zu putzen. Aussage, die wir geübt haben:

- „Ich wasche mich“

- „Ich kämme mich“

- „Ich putze meine Zähne“

- „Ich putze meine Nägel“

und beim Thema „Wir brauchen Wasser“:

- „Ich trinke Tee“

- „Ich gieße die Blume“

Während eines Spiels konnten die Kinder die verschiedenen Aussagen verstehen und die angemessenen Gegenstände zeigen.

Wir haben einen neuen Reim „Zum Waschen nehm ich den Schwamm“ und ein kleines Lied über Zähneputzen gelernt.

Wir kennen Lied/Reim aus vorigem Jahr, die zum Thema gut passen und wir haben aufgefrischt: „Die Blume braucht zum Wachsen“ und „Regen, Regen tropf, tropf, tropf“.

Emlékeztető a március 2-i szülői értekezletről

A szó elszáll, az írás megmarad. Az alábbi témákról beszélgettünk a szülői értekezleten:
  1. A farsangunkon készített sok fényképet kiírjuk majd egy CD-re, amit haza tudtok vinni és be- illetve lemásolni.

  2. Március 4-én, pénteken lesz az Alapítványi bál. Sok előkészület, tennivaló van aznap, kérjük, aki meg tudja oldani, tartsa otthon gyermekét, de az is segítség, ha ebéd után mennek haza a gyerekek. Természetesen ügyelet van, a dolgozó szülők gyermekei összevont csoportokban lesznek aznap.

  3. Köszönjük az eddigi felajánlásokat a bálra. Ha valaki nem tud eljönni, és támogatói jegy vásárlásával szeretne hozzájárulni a rendezvényhez, még kapható. (600 Ft/db)

  4. Munkarend változás március 15-vel kapcsolatban: márc. 14. (hétfő) – szabadnap; helyette márc. 19. (szombat) – munkanap. Kérjük, aki tudja, hogy nem jön gyermeke azon a szombaton óvodába, jelezze nekünk.

  5. Jövő heti programok: keddre tervezzük, hogy elmegyünk az üszögpusztai lovardába. Menetrendszerinti busszal utaznánk, ebédre visszaérünk. Végső pontosítás hétfőre várható.

Pénteken tartjuk márc. 15-i megemlékezésünket, a gyerekek fehér felsőben jöjjenek, akinek van kokárdája vagy nemzeti színű szalagja, hozza el.

  6. Március 21-22: leendő első osztályosok beíratása az iskolába.

  7. Március 23: kirándulni megyünk Mohácsra (kisbusszal) – Duna, kompozás, stb. Előtte (még szervezés alatt) a sombereki német tájházat néznénk meg.

  8. Március 24: nyílt nap az óvodában, március 28-29: beiratkozás az óvodában.

(Csoportunkból 5 gyermek megy iskolába, és 4 kistestvér várható – szinte összeállt a jövő évi létszám.)

  9. Április elejére tervezzünk az óvodában a „Néphagyományok nap”- ját. Kézműves bemutató, népzenei műsor, táncház várható aznap délelőtt. Pontos időpontról, várható költségről (kb. 400-500 Ft) később tájékoztatunk benneteket.

  10. Áprilisban szeretnénk a középső és nagycsoportosokkal színházba menni. Két lehetőség: „Holle anyó” a Harmadik Színházban (800 Ft) vagy „Micimackó” az Ifjúsági Házban (350 Ft). Pontosítás később, az áprilisi előadás-időpontok ismeretében.

  11. Húsvét körül a szokásos módon (iskolai tavaszi szünethez igazodva) alakul a munkarend.

  12. Április 28: hagyományos jótékonysági hangverseny az óvoda alapítványának javára.

  13. A jelen lévő szülők döntése alapján év végi kirándulásunkat a Katica tanyára szervezzük. Időpont: május 21 – szombat. (Természetesen egyeztetni kell, hogy tudnak-e fogadni bennünket.) Ha rossz az idő (lsd. mint az elmúlt tanévben), esőnap és pótprogram: május 28 – kirándulás, szalonnasütés, stb. a környéken (Malomvölgy vagy Mandulás vagy hasonló helyszín.)

  14. Egyebek:

- várható költségek (csoportpénz) a 2. félévre: busz a mohácsi kirándulásra; ajándékok Húsvétra, gyereknapra; nagycsoportosok búcsúztatása

- köszönjük a sok-sok gyümölcsöt, rágcsálnivalót, tisztasági csomagot (Továbbra is havi 1 csomag papírszalvétát és 1 csomag 100-as papírzsebkendőt kérünk, más egyebet kiírjuk, ha fogyóban van.)

- akinek hazaküldjük az elhasználódott fogkeféjét, kérjük, hozzon újat

- ha valaki betegségen kívül otthon tarja gyermekét, kérjük, jelezze

- az időjárástól függően igyekszünk minél többet levegőzni, elnézést kérünk, ha sárosak lesznek a gyerekek. Kérjük, ellenőrizzétek, hogy van-e pótruhájuk a gyerekeknek (nagyoknak is!).

Bármi kérdésetek van, jelezzétek. (Előre meghatározott idejű fogadóóra időpontot nem jelölünk ki, de egyéni kérés alapján szívesen állunk rendelkezésetekre.)

Köszönjük a szülői értekezleten való részvételt.

Februári énekek, versek

Lévay Erzsébet:

Farsang napján

Farsang napja eljött már,

kezdődik a jelmezbál,

zeneszóra vígan lép,

ring a tarka báli nép.

Nagy mulatság van itt ma,

ezerféle maskara

perdül-fordul, integet,

búcsúztatja a telet.

Das ist der Papamaus,
sieht wie alle Mäuse aus.
Hat große Ohren,
spitze Nase,
weiches Fell,
und ein Schwanz,
das ist so … lang.

Das ist die Mamamaus, sieht …
Das ist der Brudermaus, sieht …
Das ist die Schwestermaus, sieht …

Das ist das Babymaus,
sieht nicht wie alle Mäuse aus.
Hat kleine Ohren,
stupse Nase,
glattes Fell,
und ein Schwanz,
das ist so … kurz.

Énekek kottái megtekinthetők itt